A mentális állapotot rendkívül sok tényező határozza meg egyszerre, amelyek hálózata igencsak bonyolult. Sok oldalról lehet megközelíteni a témát, azonban az egyik, semmiképpen sem elhanyagolható szempont az a környezet, amelyben az emberek a mindennapjaik során megfordulnak: ahol élnek, alszanak, dolgoznak stb. Adódik a kérdés, hogy miért is lehet a környezet olyan fontos a mentális egészség szempontjából?

A fenti kérdésre korántsem egyszerű röviden és tömören válaszolni, hiszen a kettő kapcsolatában is számtalan tényező játszik meghatározó szerepet, amelyek együttesen a fent említett összetett hálózatot képezik. A környezet gyakorta homogén rendszerként jelenik meg, holott ez távol áll a valóságtól. A környezetben a fizikai, kémiai, biológiai és társas hatások egyidejűleg vannak jelen, amelyeknek a sajátos összhatását érdemes megérteni akkor, amikor a környezet és az egészség-betegség kölcsönhatásának a dinamikája a kérdés. 

Pszichológiai szempontból több irányból is meg lehet közelíteni az ember-környezet kapcsolatának sajátosságait: például az egyéni szükségletek vagy az aktuális élethelyzet figyelembevételével. 

Az egyik, talán a legtöbbek által ismert élethelyzet az új lakóhelyre való költözés. Az ezzel kapcsolatos, több évtizede tartó kutatások eredményei alapján úgy tűnik, hogy ez a fajta változás egyszerre jár előnyös és kevésbé előnyös hatásokkal, amelyek egymáshoz viszonyított arányával magyarázható, hogy összességében inkább pozitívan vagy negatívan befolyásolja-e az egyén egészségét. Az “otthon” az a hely, amelyhez az egyén érzelmileg kötődik és ami felett kontrollt gyakorolhat, így az ember-környezet kapcsolatának vizsgálatában ez kiemelt jelentőséggel bír. Az otthonnak mint környezetnek szintén van fizikai és társas meghatározottsága is. Ehhez kapcsolódik például a magánszférának a szabályozása, amelynek zavara rövid és hosszú távon is negatív pszichológiai következményekkel jár.

A másik, az előzőhöz szorosan kapcsolódó szempont a lakóhely elhelyezkedése, amely lehet városi-ipari, illetve vidéki-természetközeli is. Ezek vizsgálatában kirajzolódni látszik, hogy a természetközelség, valamint a természettel kapcsolatos élmények és tevékenységek alapvetően segítik a mentális feltöltődést, míg a városokban jellemzőek az egészséget romboló hatások is, amelyek a jóllét csökkenését okozzák. Ugyanakkor a “látni, de nem látszani” alapelv mindkét környezetben érvényesül, amely a túlélés és a sikeres adaptáció egyik szükséges feltétele az evolúciós megközelítés értelmében.

További tényező a személynek és a környezetnek az összeillése, amelyet térben és időben, az adott kontextust vizsgálva lehet megérteni. Az egyéni szükségletek, preferenciák és a környezeti feltételek összeillése vagy össze nem illése, vagy az éppen ebben történő változás fontos területe az egyének nem csak mentális, de fizikai egészségének a vizsgálatában. A személy-környezet összeillése a különböző épületek és intézmények tervezésében, kialakításában is meghatározó, kiváltképp a lakóépületek, iskolák, szociális és egészségügyi intézmények, illetve a börtönök esetében.

A külső és a belső terek környezetpszichológiai aspektusai is jelentős hatással vannak a mentális egészségre/betegségre, amelyek például egészségügyi intézményi környezetben az egyének stressz-szintjének vizsgálatát foglalják magukban az intézményről alkotott benyomás, illetve az épületen belüli tájékozódás nehézsége mentén. Érdemes megemlíteni, hogy nem minden stresszfaktor egyértelmű, könnyen felismerhető és tudatosítható, azonban a háttérben maradva igencsak nagy hatást tudnak gyakorolni az egyén stressz-szintje. Ezek az ambiens környezeti stresszorok, amelyek észlelhetősége nagyban függ az egyének aktuális pszichológiai jellemzőitől is.

Elmondható, hogy a környezet és ember kapcsolatának pszichológiai vizsgálata nagyon sokrétű és többszörösen összetett, feltárása és megértése viszont annál szükségszerűbb, hiszen nem csak elméleti, de gyakorlati jelentőséggel is bír. Az elsődleges cél az emberek fizikai egészsége mellett a mentális egészség növelése is, amelyhez a pszichológiai és orvosi szempontok mellett több másik szakmának a közbenjárása is szükségessé válik. Ennek köszönhetően például a város- és közlekedésfejlesztés is olyan további szempontokkal gyarapodhat, amelyek az előbbiekben megfogalmazott célt szolgálják.

Forrás: 

Dúll Andrea (2012) Környezet–pszichológia–egészség. In Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert, Rigó Adrienn, Oláh Attila (szerk.) Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I.: Személyiség, egészség, egészségfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 337–392.