Amikor meghalljuk a pszichológus és kórház szavakat egy mondatban, legtöbbször pszichiátriák, esetleg zárt osztályok jutnak az eszünkbe. Azonban a klinikai pszichológián belül van egy irányzat, amit a legtöbb laikus talán nem is ismer, és nem tud róla, hogy van lehetősége igénybe venni ezt a szolgáltatást. Azonban a pszichológus munkája és szerepe szomatikus osztályon történő betegek kezelésében egyre nagyobb fontosságot és elismerést kap. Az elmúlt évtizedekben kimagasló lendülettel vált a pszichológia új tudományos és alkalmazási területévé.
Az egészségpszichológia a pszichológia elméleti, gyakorlati ismereteinek és módszertanának alkalmazása az egészég megőrzésében, fejlesztésében, a betegség okainak feltárásában és kezelésében az egészségügy fejlesztésében. Mint minden egészségügyi ellátás esetében, úgy az egészségpszichológiában is nagyon fontos a kezelésben résztvevők szoros kooperációja, mivel a klinikai egészségpszichológia is együttműködik a kezelést irányító szakorvossal, egészségügyi szakszemélyzettel a szomatikus betegségek kezelésében.
Test és lélek kapcsolata
A test és lélek kölcsönhatása nem újkeletű gondolat. Azonban ma már empirikus bizonyítékokkal is alátámaszthatjuk, hogy a pszichológiai tényezők minden szomatikus betegség fennmaradásában és prognózisában fontos szerepet játszhatnak. A test és lélek kapcsolata három lehetséges mechanizmuson keresztül valósulhat meg: 1) a mentális rendellenességek hatnak az egészségi állapotra, 2) egyes krónikus szomatikus állapotok emelik a mentális rendellenességek kockázatát, 3) a komorbid mentális rendellenességek hatnak a fizikai állapot kezelésére és annak kimenetelére (Vajda és Szigeti, 2022). Ezekből a mechanizmusokból jól látszik, hogy mennyire jelentős a mentális tényezők és fizikai betegségek közötti kapcsolat, ebből adódóan az egészségpszichológus munkájának fontossága is megmutatkozik a betegségek kezelésében. Hiszen az emberi test és elme összefonódása a gyógyulás folyamatában kiemelkedő jelentőséggel bír, és az egyes pszichológiai tényezők befolyásolhatják a betegség kimenetelét.
A pszichológus szerepe
A pszichológiai befolyásoló tényezők szerepéről szóló tanulmányok rámutatnak arra, hogy a pszichológiai állapotok, mint például a depresszió vagy szorongás, jelentős hatással vannak a szomatikus betegségek lefolyására és kezelésére. Az érzelmi faktorok befolyásolhatják a betegség progresszióját és az immunrendszer működését is. Súlyos diagnózisok esetében, mint például a rákos megbetegedéseknél kritikus a személy információfeldolgozása. A stressz forrását ugyanis elsősorban nem a betegség tudata jelenti, hanem az a feldolgozási mód, amellyel a személy rendelkezik. Ha az életünk során tanulás és szocializáció által maladaptív sémákat és diszfunkcionális attitűdöket sajátítottunk el, akkor nagyobb valószínűséggel fogunk megélni bizonyos helyzeteket stresszkeltőnek. A rák diagnózisa olyan tartósan fennálló érzelmi krízist alakít ki, mellyel való megküzdéshez már nem lesznek elegendőek a személy addig használt megküzdési mechanizmusai és eszköztára. Ebben segíthet a pszichológus, hiszen az általuk alkalmazott terápiák, mint például a kognitív viselkedésterápia, szupportív terápia stresszkezelési illetve relaxációs technikák, segíthetnek a betegeknek az érzelmi terheik kezelésében, ezáltal pozitív hatást gyakorolva a betegség kimenetelére, tünetek enyhítésében, az életminőség javításában.
A gyakorlatban
Ma Magyarországon a legtöbb kórházi osztályon kell fél- vagy teljes munkaidőben pszichológust foglalkoztatni. Ilyen osztályok többek között a kardiológia, belgyógyászat, onkológia stb. Ezeken az osztályokon a fent említett segítségnyújtó technikákon kívül sok esetben a pszichológus feladata a betegek tájékoztatása is. Visszatérő probléma a szomatikus osztályokon, hogy a betegek panaszkodnak az információ-áramlásról az egészségügyi személyzet és a páciensek között. Az orvos-beteg kommunikáció sajnos nem mindig tud hatékonyan megvalósulni, aminek következtében a pácinesek úgy érezhetik a sötétben tapogatóznak betegségüket és kezelésüket illetően. Az orvosoknak, egészségügyi személyzetnek igen kevés idő jut egy-egy betegre, ilyenkor kimaradhatnak olyan lényeges információk, amik az egészségügyi dolgozóknak egyértelműek lehetnek, a betegekben azonban kérdésként merülhetnek fel. Sok esetben ezeket a kérdéseket nem tudják, vagy nem merik megkérdezni a páciensek, egy már amúgy is nagyon kiszolgáltatott helyzetben. A pszichológus ebben is segítségére tud lenni a betegeknek, végig tud menni egy-egy kezelés menetén, meg tudja válaszolni a felmerülő kérdéseket nyugodt körülmények között, vagy segíthet a páciensnek, hogy ő maga hogyan tegye fel kérdéseit orvosának.
Források:
Demetrovics Z., Urbán R., Rigó A., & Oláh A. (Szerk.). (2012). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Nydegger, R. (2008). Psychologists and hospice: Where we are and where we can be. Professional Psychology: Research and Practice, 39(4), 459–463. https://doi.org/10.1037/0735-7028.39.4.459
Prezenszki Zs, Kegye A, Molnár M. (2020) Pszichoonkológia In: Füredi J, Németh A (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. (o. 768-778). Budapest: Medicina Könyvkiadó. https://psychiatry.aok.pte.hu/tavoktatas/OP_019.pdf
Roditi, D. & Robinson M. E. (2011). The role of psychological interventions in the management of patients with chronic pain. Psychology Research and Behavior Management, 41-49. https://doi.org/10.2147/PRBM.S15375
Vajda D., & Szigeti, F. J. (2022). Klinikai szakpszichológusi munka a szomatikus ellátásban. In Csabai M., Papp-Zipernovszky O., & Sallay V. (Szerk.), Pszichológusok a betegellátásban (o. 385–405). Szegedi Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.14232/sztep.pszibet.2022.19
