A klímaváltozás mára központi problémává vált. Míg korábban csak a médiában olvashattunk róla, mára a saját bőrünkön érezhetjük hatását a gyakran változó, szélsőséges időjárási viszonyok miatt (Mészáros & Farsang, 2023). Mára az is tudható, hogy nagy szerepe van az emberi faktornak a klímaváltozás kialakulásában (IPCC, 2022). Amellett, hogy köztudottak a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai,

a klímaváltozás fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatása is egyre kutatottabb (Watts et al., 2019).

Fritze és munkatársai (2008) három csoportba sorolták a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásait:

(1) közvetlen hatások, amilyenek a rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok

(2) a gazdasági, társadalmi és környezeti következmények mentén kialakuló mentális hatások;

(3) és a jövőbeli következmények miatti szorongás és aggodalom. Ez utóbbi kategóriába sorolható a klímaszorongás.

De mi is az a klímaszorongás?

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (2017) szerint a klímaváltozás negatív következményeitől való krónikus félelem. Nem a szorongás az egyetlen negatív érzelem, amit megélhetünk a klímaváltozással kapcsolatban (Clayton, 2020). A szomorúság, aggodalom, félelem, szégyen, bűntudat, kétségbeesés vagy a harag is jellemző (Fritze et a., 2008; Ojala et al., 2021). Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a szorongás különösen jelentős érzelemnek tűnik a mentális egészség tekintetében (Clayton, 2018). A klímaszorongással járó tünetek az

erőteljes veszteségérzés, tehetetlenség és frusztráció megélése azzal kapcsolatban, hogy nem tudjuk megállítani a klímaváltozás folyamatát (Moser, 2012). 

Ha tehát ezeket tüneteket tapasztaljuk, nagy valószínűleg mi is megélünk klímaszorongást. Természetesen felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon feltétlenül bajt jelent-e, ha klímaszorongást élünk meg.

A klímaszorongás patológiásnak tekinthető?

Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést, fontos elkülöníteni az adaptív (jól alkalmazkodó) és maladaptív (rosszul alkalmazkodó) szorongást. A szorongás alapvetően életünk része, és nem lehetséges, illetve nem is szükséges annak leküzdése, hiszen a megfelelő mértékű éberségi állapot hozzásegíthet minket a problémák adaptív megoldásához (Clayton, 2020).

Abban az esetben válik maladaptívvá a szorongás, ha túl nagy lesz a lehetséges problémák miatti aggodalom, ami fokozott érzelmi választ és a problémákon való rágódást vált ki, ezzel megakadályozva a hatékony problémamegoldást (Clayton, 2020).

A klímaszorongáson belül is meg kell különböztetnünk ezt a két típusú szorongást, mert ezek befolyásolják, hogy milyen következményekkel jár annak megélése a mentális egészségünkre nézve (Clayton, 2020). Fontos leszögezni, hogy alapvetően a klímaszorongás nem tekinthető patológiásnak. A szorongáshoz hasonlóan a klímaszorongásnak is van egy adaptív szintje, mely motivációs bázisként szolgálhat ahhoz, hogy megváltoztassuk a viselkedésünket a fenntarthatóság érdekében (APA, 2020). Ugyanakkor amennyiben a klímaszorongás kontrollálhatatlanná válik, felerősödik a tehetetlenségérzés, bénító hatása lesz, és több életterületre (alvás, munka, társasági élet) negatív hatást gyakorol, akkor károsnak tekinthető, és ennek nyomán szorongásos zavarok alakulhatnak ki (Clayton, 2020; Pihkala, 2020; Taylor, 2020).

Kiket érint hangsúlyosabban a klímaszorongás?

A klímaszorongás előfordulása gyakoribb azon személyek között, akik többet foglalkoznak a környezeti problémákkal (Searle & Gow, 2010), akik jobban találkoznak a klímaváltozás hatásaival (Reser et a., 2012), illetve a személyiségjellemzők közül a neuroticizmussal mutatott összefüggést (Gray & McNaughton, 2000 id. Clayton, 2020). Fontos továbbá, hogy az életkor tekintetében különösen gyakorinak bizonyult fiatal felnőttek körében (Clayton & Karazsia, 2020). Hazánkban az UNIFEC 2022-ben online kérdőíves vizsgálatban 13-25 évesek körében mérte fel a klímaszorongás előfordulását és súlyosságát. Eredményeik szerint 

a 13-25 évesek közel kétharmada foglalkozik a klímaváltozással a mindennapokban, s legjellemzőbb érzésük a tehetetlenség és a félelem (Publicus Research, 2022).

A már végzettek körében a magasabb iskolai végzettségűeket foglalkoztatta nagyobb mértékben a klímaváltozás, a nemet tekintve pedig a lányok kapcsolták össze nagyobb arányban félelemmel és szorongással (Publicus Research, 2022). A fiatalokat összességében pesszimista álláspont jellemezte: körülbelül a résztvevők fele úgy vélekedett, hogy nem fog sikerülni elkerülni vagy lassítani a klímaválságot (Publicus Research, 2022). Az eddigi kutatások szerint az énhatékonyság, vagyis az a hit, hogy képesek vagyunk sikeresen véghezvinni egy célt, jelen esetben tenni a klímaváltozás lassításáért, egy fontos bejósló tényezője a viselkedésnek (Clayton, 2020). Ez a hozzáállás nehezítheti a klímaváltozás lassítását célzó viselkedést. A tehetetlenség érzéshez hozzájárulhat, hogy a kutatásban a fiatalok nagy többsége (5% kivételével) nem érezte elegendőnek az iskolában szerzett tudást a klímaváltozással kapcsolatban (Publicus Research, 2022). 

Mit tegyünk, ha a klímaszorongás tüneteit tapasztaljuk?

Taylor (2020) a klímaszorongást célzó intervenciókat három csoportra osztja. Az első csoportba olyan programok tartoznak, melyek motiválják a személyeket, hogy jöjjenek ki a szorongás bénító hatása alól és tegyenek a környezetért a klímaváltozás lassítása érdekében. Ide tartozik, hogy megbízható, tudományosan megalapozott forrásokból tájékozódjunk a klímaváltozással kapcsolatban, illetve arról, hogy hogyan lassíthatjuk a klímaváltozást, példáulcsökkentve a karbonlábnyomunkat. A második csoportba azokat az intervenciókat sorolja, melyek a reziliencia(rugalmas ellenálló képesség a környezet kihívásaival szemben) támogatását célozzák meg populáció szinten. Mah és munkatársai (2020) szerint ez a megfelelő problémafókuszú (pl.: szelektíven gyűjteni a hulladékot, csökkenteni a repülővel való utazást) és érzelemfókuszú (pl.: relaxációs gyakorlatok végzése, sportolás) megküzdési stratégiák fejlesztésével érhető el. Míg a harmadik csoportba tartozó intervenciók az egyén rezilencia szintjének növelését célozzák meg, leginkább kognitív viselkedés terápiát alkalmazó programok keretében (Taylor, 2020).

Baudon és Jachens (2021) az említett szempontokat két további témával egészítik ki. Egyrészt érdemes a társas támogatást igénybe vennünk, ha a klímaszorongás tüneteit észleljük magunkon, akár támogató csoportok keretében. Emellett azt találták a szakemberek, hogy hasznos rendszeresen kapcsolódnunk a természethez, például erdei séták vagy kirándulások keretében, mert ezek a tevékenységek felébresztik a természethez való kötődésünket, és csökkenthetik a szorongásunkat a környezettel való törődés fontosságának erősítésén keresztül (Koger, 2015; Baudon & Jachens, 2021).

Végül fontos észben tartanunk, hogy ha úgy érezzük a klímaszorongás tüneteit erőteljesen tapasztaljuk, akár nehézségeink vannak ezek miatt, akkor bátran kérjünk segítséget szakembertől, mert ő további információkkal fog ellátni a témával kapcsolatban.

Források:

American Psychological Association/eco-America (2017). Mental health and our changing climate: impacts, implications, and guidance. APA.

American Psychological Association (2020). Majority of US adults believe climate change is most important issue today. (2020, February 6) Retrieved 2/6/20 https://www.apa.org/news/press/releases/2020/02/climate-change. (Letöltés ideje: 2024.05.19.)

Baudon, P., & Jachens, L. (2021). A scoping review of interventions for the treatment of eco-anxiety. International journal of environmental research and public health, 18(18), 9636. 1-18. https://doi.org/10.3390/ijerph18189636

Clayton, S. (2018). Mental health risk and resilience among climate scientists. Nature Climate Change, 8, 260–271. https://doi.org/10.1038/s41558-018-0123-z

Clayton, S. (2020). Climate anxiety: Psychological responses to climate change. Journal of Anxiety Disorders, 74, 102263. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2020.102263

Clayton, S., & Karazsia, B. T. (2020). Development and validation of a measure of climate change anxiety. Journal of Environmental Psychology, 69, 101434. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2020.101434

Fritze, J. G., Blashki, G., Burke, S. E. L., & Wiseman, J. (2008). Hope, despair and transformation: Climate change and the promotion of mental health and wellbeing. International Journal of Mental Health Systems, 2(1). https://doi.org/10.1186/1752-4458-2-13

IPCC. (2022). Summary for Policymakers. In Global Warming of 1.5°C: IPCC Special Report on Impacts of Global Warming of 1.5°C above Pre-industrial Levels in Context of Strengthening Response to Climate Change, Sustainable Development, and Efforts to Eradicate Poverty (pp. 1–24). preface, Cambridge: Cambridge University Press. http://doi.org/10.1017/9781009157940.001

Koger, S. M. (2015). A burgeoning ecopsychological recovery movement. Ecopsychology, 7(4), 245-250. DOI: 10.1089/eco.2015.0021

Mah, A., Chapman, D. A., Markowitz, E. M., & Lickel, B. (2020). Coping with climate change: Three insights for research, intervention, and communication to promote adaptive coping to climate change. Journal of Anxiety Disorders, 75. 1-9. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2020.102282

Mészáros, F., & Farsang, A. (2023). Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás. GeoMetodika 7.(1) pp. 25–39. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2023.7.1.2

Moser, S. C. (2012). Navigating the political and emotional terrain of adaptation: Community engagement when climate change comes home. In S. C.Moser & M. T. Boykoff (Eds.), Successful adaptation to climate change: Linking science and policy in a rapidly changing world (pp. 289–305). New York, NY: Routledge. (Letöltés ideje: 2024.05.19.)

Ojala, M., Cunsolo, A., Ogunbode, C. A., & Middleton, J. (2021). Anxiety, Worry, and Grief in a Time of Environmental and Climate Crisis: A Narrative Review. Annual Review of Environment and Resources, 46(1), 35–58. https://doi.org/10.1146/annurev-environ-012220-022716

Pihkala, P. P. (2020). Anxiety and the Ecological Crisis: An Analysis of Eco-Anxiety and Climate Anxiety. Sustainability, 12(19), 7836. https://doi.org/10.3390/su12197836

Publicus Research (2022). Felmérés a fiatalok klímavédő hozzáállásáról. URL: https://unicef.hu/wpcontent/uploads/2022/07/unicef_publicus_orszagos_2022_junius_klimavalsag_kutatas_jav itott.pdf (Letöltés ideje: 2024.05.19.)

Reser, J. P., Bradley, G. L., Glendon, A. I., Ellul, M. C., & Callaghan, R. (2012). Public risk perceptions, understandings, and responses to climate change and natural disasters in Australia, 2010 and 2011. Gold Coast: National Climate Change Adaptation Research Facility. Griffith University https://www.unisdr.org/preventionweb/files/30470_finalreportreserpublicriskperceptio.pdf (Letöltés ideje: 2024.05.19.)

Searle, K., & Gow, K. (2010). Do concerns about climate change lead to distress? International Journal of Climate Change Strategies and Management, 2(4), 362–379. https://doi.org/10.1108/17568691011089891

Taylor, S. (2020). Anxiety disorders, climate change, and the challenges ahead: Introduction 27ot he special issue. Journal of Anxiety Disorders, 76, 102313. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2020.102313

Watts, N., Amann, M., Arnell, N., Ayeb-Karlsson, S., Belesova, K., Boykoff, M., ... Chambers, J. (2019). The 2019 report of the Lancet Countdown on health and climate change: Ensuring that the health of a child born today is not defined by a changing climate. Lancet, 394(10211), 1836–1878. https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/10086210/1/Taylor_The%202019%20Report%20of%20the%20Lancet%20Countdown.pdf(Letöltés ideje: 2024.05.19.)