Amikor a pozitív pszichológiáról beszélünk, azt mondhatnánk, ez amolyan „napos oldal” a pszichológia tudományában. Laikusok számára talán kevésbé ismert, ezért, ha pár mondatban kellene összefoglalni, miről is szól ez az irányzat, akkor a következőket mondanám: 

Egy olyan területe a pszichológiának, amelyet az 1990-es években indított el Martin Seligman államokbeli pszichológus. Arra töredekett, hogy a pszichológia figyelme – az eddigi paradigmák szerint – ne csupán a mentális betegségekre és problémákra összpontosítson, hanem azokra az erősségekre és értékekre, amelyek elősegíthetik a boldog és kiegyensúlyozott életet. 

Számos fontos fogalmat és alkalmazást kínál, ilyen például a „flow” élmény vagy a „virágzás” – angolul flourishing. A flow – amelyet a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály definiált – amikor valaki teljesen elmerül egy tevékenységben, és emiatt különösen elégedettnek és motiváltnak érzi magát. A flourishing pedig az optimális mentális állapotot és a teljes élet megélését jelenti. Nem csak puszta jóllétet definiál, hanem azt az állapotot, amikor valaki az élet különböző területein kiteljesedik, legyen az munka vagy a szociális kapcsolatai. Ezen kívül a pozitív pszichológia hangsúlyt fektet a hála, az optimizmus és a célorientált élet fontosságára is, amelyek mind segítik a pszichológiai jóllétet. 

A pozitív pszichológia célja megérteni, hogy mi teszi az embereket boldoggá, elégedetté és lelkileg egészségessé. Fő kérdései közé tartozik, hogy mi járul hozzá a tartós boldogsághoz, az érzelmi jólléthez, milyen személyes pozitív tulajdonságaink lehetnek, és ezekre hogyan tudunk építeni. Az irányzat szerint mindenkiben rejlik egy „pozitív mag”, amelyek a karaktererősségeink, és amelyek segítenek számunkra kiteljesedni. A pozitív magot olyan módszerekkel fedezhetjük fel, mint a hála gyakorlása, a „flow” élmény megélése. 

Arra ösztönöz minket, hogy figyelmünket ne csak a hiányosságokra vagy problémákra, hanem az erősségeinkre, lehetőségeinkre és az élet szépségeire összpontosítsuk. 

És hogyan kapcsolódik ide a karácsony?

Alig egy hónap múlva ünnepeljük a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepét, mely bár eredetileg vallási ünnep, mára világszerte széleskörű kulturális eseménnyé vált, és nem csak a keresztények, hanem sok más vallású és nem vallásos ember is ünnepli. 

A karácsony hangulata az év egyik legmeghittebb és legizgalmasabb időszakát idézi, amikor az ünnepi fények, az illatos sütemények és a közösen eltöltött pillanatok örömteli, meleg légkört teremtenek. A tévéműsorokon egymás hegyén-hátán sorakoznak a karácsonyi örök klasszikusok, mint a Reszkessetek, betörők!, a rádiókban pedig megszólalnak az ünnepi slágerek. A bevásárlóközpontokat ellepi a tömeg, mindenki a karácsonyi menüre vásárol be, vagy az ajándékokat próbálja levadászni a boltok polcairól.

Nem csupán az ajándékozás és a közös étkezés öröme testesül meg a karácsonyban, hanem egy olyan időszak is, amikor lehetőség nyílik arra, hogy megéljük a közösség, a szeretet és a családi összetartozás pillanatait. 

A karácsonynak számos olyan aspektusa van, amely miatt az év legmeghittebb időszakaként tekintünk rá, és mely a pozitív pszichológia szempontjából is különösen izgalmas téma, mivel számos olyan elemet tartalmaz, amelyek erősítik a mentális jóllétet és boldogságérzetet. 

A következőkben bemutatom, hogyan kapcsolódik a karácsonyi hangulat a pozitív pszichológia különféle aspektusaihoz:

A hála gyakorlása

A hála gyakorlása az egyik leghatékonyabb módszer a pozitív érzelmi állapot elérésére, és központi szerepet játszik a pozitív pszichológiában. A hála ugyanis segít fókuszálni mindarra, ami jó az életünkben, ezáltal javítva a mentális és fizikai jóllétünket, erősítve kapcsolatainkat és növelve az általános elégedettséget. Karácsonykor a hála tudatos megélése növeli a boldogságérzetet, és segít a pozitív érzelmek fokozásában. A hála gyakorlásának több módszere is létezik. A hála-napló a legismertebb technikák közé tartozik, ilyenkor naponta / hetente leírunk néhány dolgot, ami miatt hálásak vagyunk. Ezeknek nem kell nagy, világmegváltó dolgoknak lennie, egy baráti beszélgetés, kellemes séta, vagy finom ebéd már sokat tud lendíteni a pozitív közérzetünkön. Arról nem is beszélve, hogy ezen apró dolgok átgondolásával felismerhetjük a pozitív pillanatokat a mindennapjainkban. 

A pozitív kapcsolatok és összetartozás érzése

A karácsonyi időszak sokak számára a családi, baráti és közösségi kapcsolatok ápolásáról szól. A pozitív pszichológia szerint ezek a kapcsolatok erősítik az élettel való elégedettséget, és hozzájárulnak a hosszú távú boldogsághoz. A karácsonyi ünnepek alatt együtt töltött idő erősíti a kötődéseket, növeli a társas támogatottság érzését és az összetartozás élményét, ami alapvető emberi szükséglet.

Az adás fontossága, adakozás és mások megsegítése

A karácsony a segítőkészség és az adakozás időszaka, amikor sokan fordítanak figyelmet másokra, például ajándékokkal, jótékonykodással vagy szívességekkel. A pozitív pszichológia kimutatta, hogy az altruista viselkedés, mások segítése növeli a saját boldogságunkat és megelégedettségünket. Az adakozás során az emberek erősebben érzik, hogy részesei egy nagyobb közösségnek, és ez növeli az önbecsülést és a mentális jóllétet.

A karácsony a családon és baráti társaságon belüli ajándékozás ideje is, de nem csak materiális értelemben véve. Az ajándékozás érzelmi értéket is közvetít, hiszen szimbolizálja a mások iránti törődést, gondoskodást, odafigyelést. Ez az adás és elfogadás aktusa erősíti a társas kapcsolatok mélységét, és segít abban, hogy az emberek értékeljék azt, ami igazán fontos: a másik ember jelenlétét és szeretetét.

Önfejlesztés és újévi fogadalmak

A karácsonyi időszakban sokan reflektálnak az elmúlt évre, és újévi fogadalmakat tesznek, amelyek célokat és reményeket adnak a következő évre. Az ilyen önfejlesztő célkitűzések növelik az önbizalmat és a céltudatosságot, hiszen motivációt és irányt adnak. A pozitív pszichológia szerint a személyes fejlődésre való törekvés és a célkitűzések elérése erősíti a kiteljesedés érzését. A hosszú távon fenntartható változások érdekében a pozitív pszichológia a belső motiváció és az önmagunkkal való jó kapcsolat kialakítását javasolja. Az újévi fogadalmakat ezért érdemes úgy megfogalmazni, hogy azok valódi jelentéssel és pozitív érzésekkel töltsenek el bennünket. Így az önfejlesztés nem puszta elvárás vagy külső nyomás, hanem olyan utazás, amely boldogsághoz és teljes élethez vezet.

Boldogság és a pozitív érzelmek fokozása

A karácsonyi ünnepek alatt a pozitív érzelmek (öröm, izgalom, meghittség) felerősödnek. Ezek az érzelmek nem csak az ünnepi eseményekre korlátozódnak, hanem később is pozitívan hatnak a hangulatunkra. A pozitív pszichológia azt mutatja, hogy a pozitív érzelmek gyakorlása hosszú távon is segít fenntartani a jóllétet, így a karácsonyi időszak „érzelmi töltete” hosszan kitart.

Mindfulness és az ünnepi pillanatok tudatos megélése 

Az ünnepek alatt sokan próbálnak lelassulni, és tudatosan megélni az eseményeket. A mindfulness, vagyis a jelen pillanat tudatos megélése a pozitív pszichológia egyik alapvető technikája, amely bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az életminőséget. Karácsonykor a tudatos jelenlét segít abban, hogy valóban értékeljük az ünnep apró örömeit, az együtt töltött időt és a közös pillanatokat.

Tradíciók és rituálék megélése 

A karácsonyi hagyományok (pl. közös étkezések, ajándékozás, karácsonyi énekek) fontos szerepet játszanak az összetartozás érzésének megteremtésében és a közös emlékek kialakításában. A pozitív pszichológia szerint a rituálék növelik az emberek közötti kapcsolatokat és biztonságérzetet adnak, mivel a megszokott, kedves szokások melegséget és stabilitást nyújtanak.

Élet értelme és transzcendencia

Az ünnepek sokak számára lehetőséget adnak arra, hogy a mélyebb értékekre, spirituális vagy vallási dimenziókra koncentráljanak. A vallásos értelmezés lehetőséget ad arra, hogy a hívők megerősödjenek hitükben, és elmélyedjenek a spirituális tapasztalatokban. Az imák, szertartások és vallásos szimbólumok sokak számára erőteljes belső élményt adnak, amely hozzásegít a lelki békéhez.

A pozitív pszichológia egyik érdekes területe a transzcendencia, az élet értelmének keresése, amely általában növeli a lelki egyensúlyt és az elégedettséget. Karácsonykor sokan mélyebb értelemben tekintenek önmagukra és kapcsolataikra, ami segít az életről való pozitív szemlélet kialakításában.

Ahogy Csíkszentmihályi Mihály fogalmazott: “Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy az elménk hogyan szűri meg és értelmezi mindennapi élményeinket. Boldogságunk belső harmóniánkból ered, nem pedig abból, mennyire vagyunk képesek irányításunk alá vonni az univerzum hatalmas erőit.” Ez az idézet emlékeztet bennünket arra, hogy bár a karácsonyi ünnepek külső körülményei fontosak, igazi boldogságunkat a saját hozzáállásunk és a másokkal való kapcsolataink alakítják. A karácsonyi időszak kiváló alkalom arra, hogy tudatosan gyakoroljuk a hálát, hogy értékeljük az élet apró örömeit és azokat a pillanatokat, amelyekben másokkal való kapcsolódásunk erősödik.

Ne felejtsük el, hogy a karácsonyi időszak minden évben egy új lehetőséget kínál arra, hogy kapcsolódjunk önmagunkhoz és másokhoz. Használjuk ki ezt az időt arra, hogy a közösségben, szeretetben és hálában való elmélyülés által erősítsük mentális jólétünket, és építsük a kapcsolatainkat. A boldogság nemcsak az ajándékokban, hanem a szeretetteljes pillanatokban rejlik.

Források:

• Fredrickson, B. L. (2001). The Role of Positive Emotions in Positive Psychology: The Broaden-and-Build Theory of Positive Emotions. American Psychologist, 56(3), 218-226.
• Emmons, R. A., & McCullough, M. E. (2003). Counting Blessings Versus Burdens: An Experimental Investigation of Gratitude and Subjective Well-Being in Daily Life. Journal of Personality and Social Psychology, 84(2), 377-389.
• Seligman, M. E. P. (2002). Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential for Lasting Fulfillment. New York: Free Press.

Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája.