Chögyam Trungpa, a tibeti buddhista meditációs mester 1974-ben így fogalmazott: „a buddhizmus a pszichológián keresztül fogja meghódítani a Nyugatot”. A jóslat rögös útját tölgyek hűsítő árnya helyett el nem fogadás és szkepticizmus övezte, ám napjainkban elismert beteljesülése babérkoszorúk lengésétől hangos. Hiszen úgy történt, ahogy az ige szállt: számos pszichológiai elmélet erős párhuzamot von a buddhista koncepciókkal és ily módon, karöltve vonultak be a köztudatba. E kapcsoltot megerősítik olyan képalkotó eljárások is, mint az EEG, PET vagy fMRI, melyek segítségével kimutatták, hogy egyes meditációs technikák hogyan változtatják meg az agy működését: jellemzően erősödik a bal prefrontális lebenynek és olyan kéreg alatti területeknek az aktivitása, melyek összefüggésben állnak az érzelemszabályozással, a tanulással, a memóriával és az önreflexióval.
Tudjuk, a legtöbbünknek nem volt még szerencséje visszaköszönni saját agyműködésének hullámformában papírra vetett másának, így talán nem is nyerő ily módon indítani a témával történő barátkozást. Most, hogy tudjuk, a tudomány stabil, gótikus támpillérei is támogatják a területet, forduljunk el az ódon falaktól és tekintsünk fel az égre. Mindent eláraszt a nyári délután lemenő napjának narancs melege, mi megállunk, szemünk lehunyja magát, nem mi tesszük, ahogy mosolyunk is önálló életre kelve nyúlik el arcunkon görbén és kedvesen. Minden világos: ez egy nyári délután, amikor a lemenő nap narancs melege arcunkat simogatja. Mindez most történik. Az viszont talán nem tiszta számunka, hogy ebben a pillanatban éppen a buddhista mindfulness technikájával élünk. Miért olyan kellemes ez az érzés? Miért olyan eredményes ez a technika?
A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.
Buddhista tanok és kognitív tudomány… kolostor vagy újépítésű rendelő fedele alatt?
A buddhizmus célja – amennyiben élhetek az egyszerűsítés eszközeivel, tekintettel cikksorozatunk korlátaira és helyszűkére – a szenvedéstől való megszabadulás. Ahogyan már csak a korábbiakban bemutatott terápiás eljárásokból kiderül, a pszichológia tudománya is hasonló szándékkal ontja újabbnál újabb hajtásait, érleli gyümölcseit a gyógyulásra éhezőknek. Gondolhatunk itt korunk olyan jellemző nyavajáira, mint a depresszió, alvászavar, függőségek vagy szorongás, de a bemutatásra váró módszerek a mindennapi stresszel való megküzdés és általános közérzetünk javítására is megoldást kínál. Félretéve olyan vitapontokat a két megismerési ágazat között, mint például a nyugati pszichológiában közkedvelt „test-lélek” dualitás problematikája és a buddhizmus által tagadott én-fogalom önálló entitásként való kezelése, kijelenthetjük, hogy létezik egy elágazásoktól nem mentes, de egy irányú út, melynek végén a téves fogalmak és képzetek igaz kognitív tudássá válnak. De elég a várakozásból: milyen pszichológiai módszereket kínál a többezer éves keleti bölcsesség a mai modern ember számára?
Hogyan képzeljem el a terápiás üléseket?
Számos lehetőség közül szelektálva első sorban az éberséglapú terápiás eljárásokról hoztunk kóstolót az idegen ízekre vágyóknak. E módszer lényege, hogy a klienst bátorítsuk az introspekció gyakorlására, érzéseinek, gondolatainak, tetteinek tudatosítására. Eredményképpen nem a magatartás közvetlen megváltoztatása révén következik be a változás, hanem a viselkedés tudatosítása szolgál a spontán gyógyulás ajtajának kulcsaként. A terapeuta feladata pedig, hogy különféle instrukciók használatával terelje az utazót belső világa felé. Ezek a meditációs gyakorlatok a relaxáció segítségével érik el az érzelmi feszültségek feloldását. Napjainkban a legismertebb és leginkább alkalmazott ilyen technika a mindfulness módszere, mely tudatos jelenlétet jelent. Ennek értelmében az egyén elsajátítja a testi érzések és azokra adott válaszreakcióinak elkülönített vizsgálatát, megtanulja, hogy a kettő együttjárása nem szükségszerű és így felismerhetővé válnak az olyan téves asszociációk, mint az én fájdalommal és szenvedéssel való azonosítása.
A klasszikus program egy 8 hétig tartó folyamat, mely során a klienst csoportos terápia keretei között önvizsgálatra buzdítják és ezáltal szembesülhet saját stresszkeltő tényezőivel. Jóga gyakorlatokkal kiegészített ülő, fekvő és sétáló meditáció során a légzés, a testi érzések, gondolatok és érzelmek pillanatról pillanatra történő megfigyelése történik. Ez a gyakorlati tudás később generalizálódik a hétköznapok eseményeire, így azokat éber figyelemmel követhetjük. A jelen pillanatra irányított tudatos figyelemnek köszönhetően függetlenedni tudunk a múlt eseményeitől és a jövővel kapcsolatos szorongásainktól. A mentális történésekre összpontosítva a résztvevőket megtanulják, hogyan vizsgálják belső folyamataikat ítélkezéstől mentesen, így negatív gondolataikkal és érzéseikkel szemben megfigyelőként és nem azok elszenvedőiként állhatnak. A programnak különböző variációi léteznek az egyes problémák sikeres leküzdésére, így találkozhatunk éberségalapú kognitív terápiával, stresszcsökkentő, visszaesést megelőző, kapcsolaterősítő, evésre figyelő tréninggel, dialektikus (önkárosító viselkedések módosítására irányuló) viselkedésterápiával, hogy néhányat említsek a kínálatok gazdag tárházából.
Igencsak hívogató, de Európában…
… és már akár Magyarországon is léteznek akkreditált intézmények, amelyek szolgálnak a megszerezni kívánt tudással. Ilyenek például:
- A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (https://www.tkbf.hu/)
- SHANTI Oktatási Központ (https://teachingofshanti.com/)
- Magyarországi Drukpa Kagyü Buddhista Közösség (https://www.buddhistaegyhaz.hu/nyito-oldal )
- Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék (https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/tudomanyos-kutatomunka/kutatasi-teruletek/mindfulness/)
Források:
Porosz, T. (2010). A buddhista pszichológia és gyakorlati alkalmazása nyugaton. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 85-113. DOI: 10.1556/Mental.11.2010.2.1
