Egy új párkapcsolatba lépés mindig izgalmas, eufórikus érzéssel tölt el, megjelennek azok a jól ismert pillangók és a remegő térdek. A kapcsolat elején minden tökéletes, a rózsaszín köd elfedi a párunk esetleges hibáit, és olykor megvakít bennünket. Az első pár hónap így telik, formálódik a kapcsolat és benne mi is. A nászutas fázis vége fele közeledve, kezdődhetnek kisebb-nagyobb összetűzések, az addig idilli egység meginogni látszik, felszínre törnek a bizonytalanságok, sérülékenynek érezhetjük magunkat. Hiszen a már kialakult „mi” tudat annyira szép, nem akarjuk, hogy ezt az általunk kialakított új rendszert bármi is tönkre tegye. 

Elköteleződés, bizonytalanság, válaszkészség: a féltékenység meghatározói

Ezen a ponton saját bizonytalanságunk féltékenységhez vezethet, melyet a legapróbb, sokszor irreleváns jelzések is beindíthatnak. Bringle (1991) szerint a féltékenységet 3 fő változó determinálja: az elköteleződés, a bizonytalanság és a válaszkészség. Minden kapcsolat valamilyen szintű elköteleződéssel jár, azonban nem mindegy, hogy milyen fokú ez az elköteleződés. A bizonytalanság a párunk általunk szubjektíven megítélt elköteleződéséből származik, amit elég erősen torzíthatnak hiedelmeink, saját tapasztalataink. A válaszkészség a féltékenységre adott válaszokat takarja, ami személyenként igen eltérő lehet, beszélhetünk félelemről, irigységről vagy dühről is. 

A párkapcsolat egyik legfontosabb aspektusa az elköteleződés, tehát nem meglepő, hogy ha azt érezzük, hogy a párunk nem annyira elkötelezett mint amennyire mi szeretnénk, akkor ez meginogtathatja a párkapcsolatba vetett hitünket. Ha belegondolunk, az elköteleződés egyik következménye, hogy tervezünk az adott kapcsolatban hosszú távon bent maradni, ami maga után vonja a hűtlenség alacsony kockázatát ergo, ha azt érezzük, hogy a párunk nagyon elkötelezett irányunkba, kisebb az esélye, hogy „zöldszemű szörnyeteggé” váljunk és eszeveszett nyomozásba kezdjünk.

Félelemben élni

A féltékenységet tulajdonképpen veszélyjelzésnek is felfoghatjuk, aminek tárgya az önértékelésünk, és maga a kapcsolat. Még inkább kapcsolunk vadászkutya üzemmódba, ha mind az önértékelésünket, mind a kapcsolatot veszélyeztetve látjuk. Emiatt a féltékeny ember állandó félelemben él, félti magát, félti a kapcsolatot amelynek eredménye, hogy gyermekekhez illő módon próbál meg válaszokat kapni az őt kínzó kérdésekre. Ettől a viselkedésmódtól nem áll messze a faggatózás, vádaskodás, büntetés, duzzogás, fenyegetőzés stb. A folyamatos félelem nyomása alatt a személyiségünk nem képes olyan magas szinten működni, ezért fordulhat elő, hogy ezekkel a gyerekes, talán a számunkra egyetlen járható útnak tűnő megoldással kínozzuk a párunkat. Ugyanis a féltékenység mindkét fél életét meg tudja keseríteni. A folyamatos vádaskodás, nyomozás, bizalmatlankodás a pár mindkét tagját kimerítik, a féltékeny fél gyerekes közeledési próbálozásai, csak még messzebb taszítják őket egymástól. 

A féltékeny ember egész élettere beszűkül, mikroszkóp alá veti párja minden lépését, minden sarkon fenyegetést lát. Az összes mozgósítható erőforrást beveti annak érdekében, hogy időben rájöjjön: gyanúja beigazolódik-e. Ha nem talál bizonyítékot sem marad sokáig nyugodt, figyelme nem lankad. A másik fél, eközben sokszor tehetetlenséget él meg, igyekszik kerülni azokat a helyzeteket, ahol ismét gyanúba keveredhet, de így szinte elengedhetetlen, hogy hazugsághoz folyamodik, ami által a féltékeny fél igazolást nyer, ami csak olaj a tűzre. Pillanatok alatt visszacsúsznak a féltékenység macska-egér játszmájába, ahonnan látszólag nincs kiút.

A féltékenység leküzdése

Mivel a féltékenység jelentős mértékben rombolja a kapcsolatot, érdemes minél előbb cselekedni ellene. A kommunikációs kulcsfontosságú ebben az időszakban. Sokat segíthet, ha nyíltan beszélünk a bennünk kavargó érzésekről a partnerünkkel és nem a háta mögött kezdünk nyomozni. Kerüljük a vádaskodást és a gyanúsítgatást. 

Mint sok más téren való változtatásban, úgy a féltékenység leküzdésében is az első lépés a belátás. Ha elfogadjuk, hogy a féltékenység nagyrészt a bizonytalanságunkból ered, akkor egész más szögből tudjuk szemlélni az eseményeket.

Habár nagyon nehéz, próbáljunk uralkodni érzéseinken, nem gyermeki működésmódba csúszni, mivel ez nagy eséllyel nem fog működni. Ha lecsillapítjuk belső világunkat sokkal egyszerűbb felnőtt-felnőtt viszonylatban beszélni a másikkal, ellenkező esetben borulnak a szerepek és elkezdődnek a végeláthatatlan játszmák.

A féltékenység igen kényes téma, és mindkét félnek nagy szenvedést okoz. Leküzdése óriási energiabefektetést és elköteleződést igényel, azonban nem lehetetlen! A lényeg, hogy mérlegeljük melyik fontosabb: saját sértettségünk miatti bosszúvágy, vagy a kapcsolat megmentése.

Irodalom

Borbély, L. (2016). „Segítség, megfojtanak!” – A párkapcsolati féltékenység pszichológiája - Mindset Pszichológia. Mindsetpszichologia.hu. https://mindsetpszichologia.hu/segitseg-megfojtanak-a-parkapcsolati-feltekenyseg-pszichologiaja

Budinszki C., & Hargitai R. (2020). Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(2), 176–207. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.011

Miszlang Zs. (2022, September 27). Párkapcsolati féltékenység – hárman a kapcsolatban: Én, Ő és a Zöld szemű szörny - Soulwell Pszichológiai Rendelő. Soulwell Pszichológiai Rendelő - Az Egészséges Lélek Forrása. https://soulwell.hu/parkapcsolati-feltekenyseg-harman-a-kapcsolatban-en-o-es-a-zold-szemu-szorny/

Rydell, R. J., McConnell, A. R., & Bringle, R. G. (2004). Jealousy and commitment: Perceived threat and the effect of relationship alternatives. Personal Relationships, 11(4), 451–468. https://doi.org/10.1111/j.1475-6811.2004.00092.x

White, G. L. (1984). Comparison of four jealousy scales. Journal of Research in Personality, 18(2), 115–130. https://doi.org/10.1016/0092-6566(84)90024-2