A poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) nagyon sokáig a katonák betegségének tartották, azonban a jelenség tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, és nem szűkül le a csak háborút megjártakra. Ugyanis ma már tudjuk, hogy PTSD traumatikus életesemények után alakulhat ki, amelyek olyan elsöprően hatnak, hogy a személy nem képes ellenük védekezni és nem korlátozódik egy bizonyos korosztályra, vagy nemre.

Mint ahogy sok más mentális betegség esetén is (pl.: depresszió, OCD), a PTSD-t egyik fenntartó jelenség az intrúzív gondolatok/memória. Ezeket a nem kívánt, nem akaratlagos gondolatokat a személy megpróbálja kontrollálni, többnyire sikertelenül. A sikertelen próbálkozás eredményeként még önvád is megjelenhet ami tovább gyarapítja a PTS-.ben szenvedők tünetlistáját. A tünetek közé tartozik többek között: eltompulás, apátia, szorongás, tartós rossz hangulat, levertség, vagy ezek ellenkezőjeként, felfokozott állapot, tehetetlenség, düh vagy akár a bosszúvágy érzésének megjelenése. Gyakran számolnak be a betegségben szenvedők alvászavarról, a pihenésre való képtelenségről, a kínzó álmokról, a váratlanul betörő negatív emlékképekről.

A PTSD nem csak a felnőttek betegsége

A történelem befolyása miatt kezdetben a diagnózist csak felnőttek kapták, úgy gondolták gyermekek és fiatal felnőttek számára nem releváns a betegség. Azonban azóta több kísérlet és megfigyelés eredményeként kiderült, hogy gyermekekben és fiatalokban is kialakulhat PTSD, életet veszélyezetető traumatikus esemény eredményeként.

A gyermek PTSD tünetei alapvetően megegyeznek a felnőtt diagnózis kritériumaival, néhány különbséggel: 1) traumatikus eseménynek kitettséget követően a félelem, tehetetlenség vagy rémület kifejezése helyett a gyermekek rendezetlen vagy izgatott viselkedéssel reagálhatnak; 2) újra átélés tünetei, ismétlődő viselkedések, gyermekeknél az esemény eljátszásában, lerajzolásában, rémálmokban nyilvánulnak meg; 3) a traumával kapcsolatos ingereket elkerülik; 4) a gyermekek testi tüneteket is mutathatnak, mint például gyomor- és fejfájás.

Mivel a gyermekek nehezen számolnak be érzelmeikben való változásról, vagy bizonyos addig kedvelt tevékenység iránt érzett csökkent érdeklődésről, ezért kulcsfontosságú a tanárok, gondozók, szülők megfigyeléseinek kiértékelése.

Tünetek kicsiknél és nagyobbaknál

Az egyik legszembetűnőbb tünet gyermekeknél a trauma újbóli átélése. Gyakran az újbóli átélés gyermekek esetében a traumatikus esemény folyamatos eljátszásában, vagy az esemény lerajzolásában nyilvánul meg. Ez is a nehézkes verbalizáció miatt van, mert a gyermekeknek nehéz beszélniük a traumáról, vagy mert kicsi koruknál fogva egyszerűen még nincs meg hozzá a szókincsük, és nem is igazán értik még, hogy mi történt.

Iskolás korú gyerekek esetében már szóban is megnyilvánul a trauma újraélése, ugyanis ők kényszeresen újra és újra megemlítik a történteteket, csökkent érdeklődés, beszűkültség jellemzi őket.

A serdülők vagy fokozott függőséggel reagálnak a történtekre, vagy épp a függetlenségüket kezdik hangsúlyozni, fiatalon elköltöznek otthonról, fiatalon megházasodnak. A fiatal egész jövőképe megváltozhat, az addig alig várt terveiről már hallani sem akar.

Bizonyos életkorig a gyermekek védve vannak a traumától, mert nem értik mi történik, nincsnek tisztában a veszéllyel. 2-3 éves kor előtt a gyermekeknél ritkán alakulnak ki PTSD-re utaló tünetek, traumára utaló jegy lehet, hogy játék közben félelmet mutatnak, vagy éjszaka felriadnak.

Minél idősebb korban történik a traumatikus esemény, annál nagyobb belátása van a gyermekeknek a történtekre, annál inkább megértik mi történt, ennek függvényében változnak a tünetek, a történtekre adott reakciók.

Előfordulása, kezelése napjainkban.

PTSD-re utaló feljegyzéseket már az ókorból is találhatunk, azonban a betegség az I. és II. világháborút követően vált igazán ismertté. Manapság a traumát elszenvedettek 20-30%-nál alakulhat ki PTSD.

A PTSD kezelése mind a szakemberek, mind a traumán átesettek számára megpróbáltatás, hiszen a betegség tartós magatartásváltozáshoz vezethet, súlyos szövődményekkel jár, és a beteg egész életére kihatással jár. A betegség kezelésére nincs egy egyedülállóan elfogadható, specifikus módszer, azonban a legnagyobb javulást, mint ahogyan a legtöbb pszichés betegségnél, a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia kombinált alkalmazása mutatja. A leghatásosabb terápiás eljárásként PTSD kezelésében a CBT-t (kognitív viselkedésterápia) tartják számon, mely az irreálisan negatív gondolatok és ezek által kialakított maladaptív viselkedést módosítását célozza meg. Megfelelő kezelés hiányában a PTSD idővel szorongáshoz, depresszióhoz vezet.

Gyermekek kezelésében kulcsfontosságú a család szerepe, hiszen az, hogy a gyermek hogyan dolgozza fel a vele történt traumát, nagyban függ a szülő reakcióitól. A gyermekek modellként tekintenek a szülőkre, ez a megküzdési stílusukban sincs másképp, a szülő traumára való reakcióját a gyerekek igen gyakran leutánozzák. Így gyermekek esetében PTSD kezelésében a családterápia is előtérbe kerülhet. A fiatal érintettek számára bizonyítottan sokat segítenek a csoportos foglalkozások, amiken hozzájuk hasonló helyzetben lévő, PTSD-ben szenvedő kortársaikkal vesznek részt. A csoportban olyan feladatok mentén tehetik meg a gyermekek a feldolgozáshoz vezető első lépéseket, mint rajzolás, relaxáció, a történtek megbeszélése, problémamegoldó képesség fejlesztése. Elérhetők továbbá poszttraumás konzultációs programok az iskolákban, hiszen az oktatási intézmény az egyik legalkalmasabb hely a beavatkozásra.

Források:

Dyregrov, A., & Yule, W. (2006). A Review of PTSD in Children. Child and Adolescent Mental Health, 11(4), 176–184. https://doi.org/10.1111/j.1475-3588.2005.00384.x

Fejes C., & Révay R. (2021). A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) történeti áttekintése, a trauma feloldásának lehetőségei. Lélektan és hadviselés, 3(2), 63–75. https://doi.org/10.35404/LH.2021.2.63

Kiss E., & Sz. Makó H. (2015). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

InforMed. (2023). Poszttraumás stresszbetegség gyermek- és serdülőkorban: Szorongásos betegségek (stressz, pánik, fóbia, kényszerbetegségek)—InforMed Orvosi és Életmód portál: Gyermek,poszttraumás stresszbetegség,pszichoszomatikus,traumás,trauma,stressz. Elérés 2023. január 28. https://www.informed.hu/betegsegek/psy/anxiety/poszttraumas-stresszbetegseg-gyermek-es-serdulokorban-20688.html

Várkonyi E. (2009). Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései.