Az integratív pszichoterápia feltételez egy minden terápiás elméletben közös, egységes emberképet, mely belső folyamatainak leírását különböző „nyelven”, de azonos tartalommal teszik meg. Az integratív szemlélet módszertani, technikai, valamint elméleti síkon is megjelenik. Az emberi psziché elakadásainak, megbetegedéseinek széles spektrumát teszi kezelhetővé számos pszichoterápiás módszer (KIP, EST, NLPt, EBT, hipnobehaviorális technikák) alkalmazásával és a módosult tudatállapot hasznosításával.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Az integratív pszichoterápiában használt eszközök

Integratív pszichoterápia esetén a terápiás órák jelentős részében a módosult tudatállapot formái – mélyhipnózis, relaxáció – vannak felhasználva. Gyakorlatban az integratív megközelítés azt jelenti, hogy minden esetben külön kell mérlegelni a betegségalakító tényezők arányát, meghatározni a változás szükséges és lehetséges irányát, megkeresni a beavatkozási pontokat, ezekhez pedig megpróbálni minél szelektívebb terápia-változókat rendelni.

Koragyerekkori elakadások, általánosan sérült személyiségstruktúrák, pervazív tünetegyüttesek és súlyos neurotikus állapotok esetén a hosszútávú (több, mint 40 terápiás óraszámú) pszichoterápiás beavatkozások elsődleges eszközét alkotják a katathym imaginatív pszichoterápia (KIP), valamint a hipnoanalízis – ego state („én-állapot”) terápia (EST).

Megfelelő motivációval és énerővel, jól funkcionáló személyiséggel rendelkező kliensek rövidtávú (15-40 terápiás óraszámú) stratégia jellegű, célzott pszichoterápiájához alkalmazható eszközök a neurolingvisztikus pszichoterápia (NLPt), a kognitív viselkedésterápia (CBT), a hipnobehaviorális technikák és az ericksoni rövidterápia (EBT).

Az integratív pszichoterapeuta

A szemlélet szerint a pszichoterapeuta aktív, kezdeményező és tervező. Vállalnia kell a felelősséget, hogy az egyént befolyásolja. A módszer nagyban épít a terapeuta élettapasztalatára és önbizalmára. Elsődleges feladata az egyén jelenlegi kereteire, környezetére való fókuszálás a jelenlegi viselkedés, reakcióminták és általános személyiségjellemzők számbavétele. Ezt követő feladata a klienst rávezetni arra, hogy mi az, ami diszfunkcionális (gyakran a „miért” fejtegetése nélkül). A diszfunkciót azonban nem tartja „én-idegen”, megszüntetendő résznek, inkább megmutatja, hogy milyen helyzetben lenne hasznos és funkcionális a zavaró viselkedés, s mindeközben segít a kliensnek átformálni azt. Célja lehető legegyszerűbben és leggyorsabban a változás előidézése a tudatalattiban a beteg jóléte érdekében. A terápiát maga a páciens végzi, a terapeuta feladata minden belső (erőforrás, készség, affinitás) és külső (környezet, család, barátok) tényező felhasználásával segíteni őt „irányban” maradni. Fontos a nem-kritikus, elfogadó atmoszféra és a betegre összpontosított figyelem.

A képzésről

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület rendszeresen indít képzéseket Budapesten, Debrecenben és Pécsen.

A képzés során hangsúly kerül az alábbiakra:

• sajátélmény
• módosult tudatállapot létrehozása, felhasználása és általános jellemzőinek megismerése
• az említett módszerek és azok elméleti hátterének elsajátítása
• a pszichoterapeuta személyiségének jellemzői, önismeret
• a pszichopatológia és a személyiségfejlődés, valamint az általános pszichoterápiás szabályszerűségek, a betegvezetés és a kapcsolatkezelés beható ismerete.

Bemeneti feltétel a pszichológusi, orvosi vagy fogorvosi diploma, valamint a képzéssel párhuzamosan is megszerezhető pszichopatológiai ismeretek. Továbbá előfeltétel a képzés ideje alatt (ill. a képzés kezdetétől számított 5 éven belül) 250 óra egyéni vagy csoportos önismeret teljesítése pszichoterapeuta kiképzőnél (csak a pszichoterápiás egyesület igazolása elfogadott). Kimeneti feltétel 60 óra szupervízió, 20 óra egyéni sajátélmény. A teljes elméleti képzés 120 óra, mely körülbelül egy évet vesz igénybe, a szupervízió teljesítése pedig körülbelül fél-egy év. A képzésért félévente 50 továbbképzési pont jár, maximum 150 pont számolható el. Megszerezhető cím: integratív terapeuta, pszichoterapeuta szakvégzés esetén integratív pszichoterapeuta.

Bővebben olvasni ill. tájékozódni az Integratív Pszichoterápiás Egyesület honlapján lehet. https://www.integrativ.hu/

A mozgás fajunk számára egy alapvető képesség, egészséges kialakulása fontos fejlődéspszichológiai mérföldkő. Egyik formája, a tánc pedig szerte a világon megtalálható mióta ember az ember, kultúráinknak lényeges alapkövét képezi. Rengeteg esemény és történés eszköze volt, például történeteket meséltek vele, rituálékon, ünnepeken fontos pillanatokat testesített meg, vagy szórakozásra használták. Ezekben az alkalmazási módokban közös, hogy a táncnak célja van, mégpedig az, hogy egyetlen hang kiadása nélkül kifejezzük érzelmeinket, gondolatainkat.  A mai világban a tánc egy több területhez is besorolható jelenséggé vált, a sport és a művészet világában egyaránt megállja a helyét. A mozgás- és táncterápia kialakulásával nem kell azonban élsportolónak vagy balerinának lenni ahhoz, hogy élvezzük jótékony hatásait ennek a mozgásformának.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A piruettől az önkifejezésig – Mi is az a Mozgás- és Táncterápia?

A módszer visszanyúlik a 19. század vége és a 20. közötti időkbe, az első művelői a modern tánc megjelenésével együtt érkeztek meg professzionális táncosok személyében. Rájöttek, hogy a mozdulataikat megtölthetik és irányíthatják saját érzelmeikkel, ezzel kifejezve és kommunikálva őket. Korábban a tánc szemlélete elfordult a művészetek irányába, mint például a balett esetében, ahol a pontosság és szépség fontosabb volt a listán, mint a táncos egyéni érzelmei.
A módszer többszörös átalakuláson ment keresztül, hatással volt rá többek között a pszichodinamikus nézet az 1940-es években, míg végül 1966-ban megalakult az American Dance Therapy Association (ADTA, tehát az Amerikai Táncterápiás Szövetség).

A Mozgás- és Táncterápiát a holisztikus szemlélet jellemzi, tehát az embert egész teljességében kezeli, szétválaszthatatlanul összefonódottnak tartja a testet és a lelket. Magyarországon a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált módszer, melyet a következő módon definiál: ,,Olyan önismereti és pszichoterápiás módszer, amely a testtudati gyakorlatokat, a mozgásimprovizációban, táncban rejlő alkotó és gyógyító lehetőségeket összekapcsolja a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközeivel.”

A terápiát általában kiegészítő terápiaként alkalmazzák, de a megfelelő szakember vezetésében önállóan is van rá lehetőség. A terápia által kiszabott küldetés az, hogy felszínre hozzuk elfojtott érzelmeinket, megéljük őket. Segíthet gyógyítani torzult önképünket, hiszen folyamatosan figyelünk testünkre, megismerjük azt. Ezzel erősödik a realitással való kapcsolatunk, melynek köszönhetően esély nyílik a verbális terápiába való továbblépésre. Ezen kívül a más emberekkel való kapcsolódási alkalmak segíthetnek a kommunikációs készségek fejlesztésében, valamint pszichoszomatikus betegségekkel való megküzdésben is hasznunkra válhat.

Az első lépéstől a megélésig – Hogyan is néz ki egy terápiás alkalom

Az alkalmak csoportban zajlanak le, ezzel is éreztetve, hogy az ember nincs egyedül, tud másokra támaszkodni nehéz érzései megélésekor. Egy foglalkozás nagyjából 5 órás, vannak gyorsabb (kb. 50-100 óra), illetve hosszabb (kb. 250 óra) lemenetelű terápiák. Először egy nyitókör során bemutatkoznak, megosztják egymással, hogy telt a napjuk, jelen pillanatban nyomja-e valami a lelküket. Ezután következik a mozgás szakasza, ahol a résztvevők instrukciók mentén lépnek kapcsolatba saját magukkal, alakítják testtudatukat. Dolgozhatnak egyedül, ketten, hárman, vagy akár többen, mindegyik változatra meg tudja adni a lehetőséget a terápia, az alkalmak tartalma könnyedén igazodik a csoport igényeihez. A mozdulatok kivitelezésekor alakul ki a nonverbális kapcsolódás élménye, mikor a kliens kifejezi érzelmeit egy mozdulatsorral, a terapeuta pedig ezt tükrözi, ezt nevezzük „mirroring”-nak. Egy másik népszerű mozzanat az, amikor beemelnek egy kiegészítőt, lehet szó bármilyen tárgyról, egy seprűről, sálról, amit a mozdulatokat végző személy belevisz a történetébe, teste meghosszabításaként kezeli és építi be azt. Az alkalom végén lezárásként egy újabb beszélgető kör következik, amelyben megvitatják tapasztalataikat a résztvevők, adott esetben reflektálnak egymásra, kapcsolódnak egymáshoz.

Kire illik az üvegcipellő? – Kiknek, milyen nehézséghez ajánlják a terápiát?

A Mozgás- és Táncterápiát az eddigi kutatások alapján a következő nehézségekre, problémákra ajánlják:
hangulatzavarok (depresszió, szorongás),  neurózisok, személyiségzavarok, pszichoszomatikus problémák, önértékelési- illetve testképzavarok, kapcsolati és kommunikációs problémák, személyiségfejlesztés, stresszkezelés/csökkentés, nem verbális érzékenység és szociális készségek fejlesztése, poszttraumatikus stressz esetén.

Abban az esetben is nyugodtan fordulhatunk ehhez a terápiás módszerhez, ha szeretnénk önismeretet szerezni, érdekel minket a mozgás és a lélek kapcsolata, vagy esetleg javítani akarunk saját testünkkel való kommunikációnkon. 

Képzési helyek, ahol Mozgás- és Táncterápiával foglalkozó szakemberekké válhatunk:

• Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület https://mozgasterapia.net/tancterapia-kepzes/
• ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, mozgás- és táncterápiás szakember szakirányú továbbképzés https://mozgasterapia.net/mozgas-es-tancterapias-szakember-szakiranyu-tovabbkepzes-elte-bggyk/
• Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE) https://www.ikte.hu/a-kepzes
• Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészetterapeuta képzés https://www.art.pte.hu/muveszetterapia

Források:

magyar nyelvű:

• https://testbenyitva.hu/
• http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/mozgasestancterapia.html
• https://mozgasterapia.net/
• https://www.mpppot.hu/perinatalis-tudomanyok/perinatalis-terapiak/tancterapia

angol nyelvű:

• https://www.goodtherapy.org/learn-about-therapy/types/dance-movement-therapy
• https://www.psychologytoday.com/us/blog/hope-eating-disorder-recovery/201704/what-is-dance-movement-therapy

Az ember társas lény. Ez azt jelenti, hogy akkor tudmegfelelően funkcionálni, ha körülveszik számára fontos személyek. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a legfontosabb személyek mindannyiunk életében a családunk tagjai, szülők, testvérek, és a párunk, élettársunk, házastársunk. Hozzájuk fordulunk kisebb- nagyobb problémáinkkal, támogatást, melegséget várunk tőlük, de mi van akkor, ha ezek az elvárások nem valósulnak meg? Ilyen problémák megoldásában segíthet a család- és párterápia.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Mi is a család- és párterápia?

A család- és párterápia egy rendszerszemléletű pszichoterápiás irányzat, tehát a problémák megoldását, nem a személyen belüli történések megfigyelésével kísérli meg, hanem sokkal inkább a személyek közötti kapcsolati jellegzetességek, működések feltérképezésével. A terápiás folyamat az „itt és mostban” zajlik, tehát nem a múltbeli eseményekre fókuszál, hanem az ülés során, és a két ülés között történtekre. A rendszerszemléletű megközelítés sajátossága, hogy a konfliktusok és elakadások keletkezési helyeként a családot, vagy a párt tekinti, ezért ez lesz a terápiás beavatkozás helye is. A család vagy pár egy tagjánál megjelenő tünetet, az egész család vagy a pár egészének szintjén kell értelmezni, hiszen az egyéni problémákat, elakadásokat a család vagy pár közösen hozza létre.

Hogyan néz ki egy terápiás ülés?

Egy ülés másfél óráig tart, és érdekesség, hogy a folyamatot egy terapeuta páros, azaz két terapeuta vezeti. Ez segíti az ülések során történtek sokoldalú megközelítését, és mivel „több szem többet lát”, ezért több szempont érvényesülését. Sokszor a terapeuta párost egy férfi és egy nő alkotja, hogy a család vagy pár női és férfi oldala kellően reprezentálva legyen. Az ülésekre a család azon tagjait igyekeznek meghívni, akiket az adott probléma érint, tehát nem biztos, hogy a terápiás alkalmakon az egész család együtt vesz részt. A terápiás folyamat általában 6-10 ülésből áll, amik kétheti gyakorisággal történnek. Erre azért van szükség, hogy a család vagy pár tagjainak, az ülésen elindított változásokat legyen idejük otthon is kipróbálni, hogy azok megszilárdulhassanak. A terapeutákra aktív jelenlét jellemző, akik interaktív feladatokkal, például rajzolással, gyurmázással, szoborépítéssel teszik interaktívvá a terápiás üléseket.

Terápia célja

A terápia célja, hogy segítse a klienseket a konfliktusok megoldásában, és hogy kijavítsa a rosszul működő viselkedésláncot. Azonban a terápia célja nem minden esetben az, hogy a család vagy a pár együtt maradjon. Ha tagok úgy döntenek, hogy nem szeretnék a kapcsolatot tovább folytatni, akkor a terápia célja, hogy segítse a kapcsolat békés rendezését, és ha gyermekes családról van szó, akkor segít abban, hogy a szülők úgy tudjanak elválni, hogy együttműködésük megmaradjon és a gyermekek meg tudják tartani a kapcsolatot mindkét szülővel.

Kinek ajánlott?

A terápiában való részvételre alig vannak ellenjavallatok, a terápiát javasolják mindenkinek, aki egy család tagja, vagy párkapcsolatban él, és úgy érzi, hogy hosszabb ideje megoldatlan problémákkal küzdenek, amelyek a személyek együttműködéséből fakadnak.

Akkreditált képzési helyek:

Megújulás Családterápiai Alapítvány: https://csaladter.hu/index.php/kepzesek

Magyar Családterápiás Egyesület: https://csaladterapia.hu/index.php?q=tanfolyamok

Források:

https://soulwell.hu/csalad-es-parterapia/

http://www.csaladesparterapia.hu/mi-a-csaladterapia.html

https://budaipszichologus.hu/gyakori-lelki-problemak/par-es-csaladterapia/hogyan-zajlik-a-csaladterapia/

A Kognitív viselkedésterápia, -hallgatók és szakmabeliek körében csak „CBT”, amely az angol Cognitive Behavioral Therapy szóból tevődik össze-, egyfajta pszichoterápiás módszer, melyet akkor használnak, ha a páciens szeretné feltárni a cselekedeteit, viselkedéseit irányító érzéseket és gondolatokat. Kérdésként felmerülhet bennünk, hogy mégis miben különbözik a kognitív terápia a többitől?

A 20. század elején az analitikus introspekcióra válaszként megjelent a viselkedéslélektan alapja, melyet kísérletek sorozata által támasztottak alá. Mindössze 50 éve van aktívan jelen a színpalettán, ugyanis a 70-es évektől kezdve vált nyitottabbá, elterjedtebbé ez a fajta irányzat. Keresték a komplexebb viselkedésekre a magyarázatokat, ennek vizsgálataira és kezeléseire vonatkozó modelleket hoztak létre, és nem utolsó sorban a személyiségre, mint egy fontos tényezőre helyezték a hangsúlyt.

A terület úttörője Albert Ellis és Aaron T. Beck volt. Ellis világította meg elsőként azt, hogy a viselkedést nem csupán a külső környezeti tényezők, hanem a belső szubjektív világunk, látásmódunk nagyban befolyásolja.

Ez a terápiás módszer volt az első, amellyel a depressziós pácienseken segíteni tudtak, később személyiségzavarok esetében, szorongás csökkentésére is alkalmazták.

A terápia célja

A kognitív viselkedésterápia alkalmazásával megszüntethetőek a körülöttünk keringő negatív gondolatok, amelyek jelenléte egyenes utat jelenthet a depresszióhoz, a szorongáshoz és más egyéb faktorokhoz, amik a mindennapokat nehezítik. Ezek a negatív gondolatok vezérlőként működhetnek és képesek a személy hangulatát befolyásolni. A terápia során a páciens megvizsgálja, átértékeli ezeket a gondolatokat, bizonyítékokat keres rá, ezáltal egy realisztikusabb képet kap. Amint tudatosulnak ezek a gondolatok, az egyének könnyebben átfordítják a gondolkodásukat pozitív irányba.

Specifikus terápiák, melyek alkalmazzák a CBT-t

• A Kognitív Terápia az érzelmek, a reakciók és a viselkedés azonosítására irányul.
• A Multimodális Terápia elve szerint a pszichológiai kérdéseket 7 egymásra ható tényező alapján kell értelmezni, melyek a következők: befolyásolás, szenzáció, megismerés, viselkedés, képalkotás, interperszonális tényező, biológiai megfontolások.
• A Dialektikus Terápia főként az érzelmi szabályozást és a figyelmet hangsúlyozza.
• A Racionális Emotív Viselkedésterápia (REBT) során az irracionális gondolatokkal, hiedelmekkel dolgoznak együtt, amelyeket előhívnak a terapeuta segítségével, majd felismerik és megtanulják megváltoztatni azokat.

A Kognitív Viselkedésterápia szegmensei

A CBT terápia során a páciens és a terapeuta szorosan együttműködnek, közösen célokat hoznak létre, amelynek elérésében mindkét fél aktívan szerepet játszik. A terápia során a páciensnek jellemzően házi feladatokat kell megoldania.

Az emberek gyakran tapasztalnak olyan gondolatokat, amelyek tévhitként épülnek be és különböző problémás viselkedésekhez vezethetnek. Ezek a téves gondolati elmélyülések megannyi területen érezhetően fejtik ki hatásukat, mint például, párkapcsolat, család, munkahelyi kapcsolatokban.  A kognitív- viselkedésterapeuta elsőként hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy felismerje ezeket az ártalmas, romboló gondolatokat, ezután a terapeuta segítségével a páciens elsajátít olyasfajta készségeket, amelyek az újra érkező pusztító gondolatok ellen védelmet nyújthatnak. Ezeket időről- időre valóságos helyzetekben beültetik.

A CBT célja a fokozatos, inkább lassabb, lépcsőfokról- lépcsőfokra haladás, amely inkább egy biztosabb változást hoz az egyén életébe, és egyfajta útravalóval ruházza fel, amelyeket a későbbiekben is felhasználhat.

És akkor lássuk, hogy milyen betegségtől szenvedő egyéneken alkalmazzák ezt a fajta terápiás módszert a legtöbben..

Táplálkozási zavarok, depresszió, szenvedélybetegségek (pl:alkoholizmus), szorongás, pánikroham, fóbia kezelésére. Ezen kívül bizonyítottan hatásos volt a figyelemhiányos hiperaktivitászavarban, illetve várandós nők szorongásos zavarainak kezelésében is.

Képzési helyek, ahol lehetőség van CBT konzultáns képzésre:

• Vikote Kognitív és Sématerápiás központ (http://vikote.hu/)
• Adler Graduate Professional School (online képzésre van itt lehetőség- Keystone online studies) (https://www.adler.ca/?gclid=CjwKCAiA1uKMBhAGEiwAxzvX94BCf_8BkDVoKMuy8UXOcQRN_mSHO36LElMqNoS-e6CUM2AnEmsb1BoCWqUQAvD_BwE )
• A Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszékén lehetőség van Mindfulness alapú kognitív terápiás képzésre (https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/oktatas/akkreditalt-tovabbkepzeseink/)

         Legtöbben a meséket mint tanító, üzeneteket hordozó történetekként ismerjük, amiket előszeretettel olvasunk fel kigyermekeknek. Ugyanakkor a meséknek a felnőtteknek is van mit tanítaniuk. A sok módszer közül a meseterápia egyedisége abban áll, hogy életkortól függetlenül is képes segítséget nyújtani az arra vágyóknak, mindezt úgy, hogy olyan világba helyezkednek közben, amit a különböző népek bölcs mesemondói hosszú évezredeken át megőriztek nekünk.

   A különböző módszerek terápiás alkalmazásának megismerése nem csak azok számára lehet fontos, akik segítő szakmában képzik magukat, hanem azok számára is, akik esetleg fontolgatják, hogy kipróbálják magukat terápiás helyzetben. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, hogy minél szélesebb körűen megismertethesse a terápiás módszereket az olvasókkal, így megkönnyítve számukra a keresés folyamatát. A meseterápia azért is különleges módszer, mert bepillantást ad abba, hogy sok-sok évvel ezelőtt is hasonló nehézségekkel, életkorspecifikus élethelyzetekkel álltak szemben az emberek, mindemellett pedig történelmi és kulturális ízelítőt adnak a hallgatónak.

   A meseterápia a művészetterápia egyik ága, amely a személyiségfejlődés révén a jungi analitikus pszichológián alapulva igyekszik a hallgatónak segítséget nyújtani. A meseterápia hossza egyénenként nagyon változó lehet, de általában több hónapos, akár éves nagyságrendben is zajló folyamat, tehát nem rövid terápiás eljárás. Alapvetően a képi gondolkodással és a szimbólumok sokszínűségével dolgozik, amik jól alkalmazhatóak az adott probléma, elakadás megragadásában és vizualizációjában: legyen szó párkapcsolati, munkahelyi vagy önismereti nehézségekről, vagy akár gyászról, születésről. Gyakorlatilag nincs olyan leküzdendő akadály, feldolgozandó esemény, amelyre ne lehetne jó a mesék gyógyító ereje. A meséknek preventív szerepük van, vagyis kiváló eszközök az egészséges lelki állapot fenntartásában. Ahogy már az előbbiekből is kiderült, a mesék nem csak gyerekeknek szólnak, sőt. Egészen a 19. század végéig a mese eredendően felnőtteknek szóló műfaj volt. A meseterápia tehát emiatt is izgalmas módszer, mert korosztálytól függetlenül bárkinek támaszt nyújthat a legkülönbözőbb élethelyzetekben.

    Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mitől lehet egy módszer ennyire hatékony. Ennek több magyarázata is adódik. Egyrészt, a meséknek több funkciója van. Segítenek

•      tükröt állítani önmagunknak,
•      kérdéseket megfogalmazni, amiknek a megfejtésére energiát kell fordítanunk,
•      valamint iránytűként szolgálnak számunkra. 

Másképpen megfogalmazva segítenek nekünk abban, hogy önmagunkat kívülről szemlélhessük. Másrészt a szimbólumoknak és a képi gondolkodásnak nagy szerepük van a mélyebb megismerésben és megértésben. A sikeres terápiához azonban a megfelelő mese mellett fontos a terapeuta személye és maga a mesét hallgató hozzáállása is. Boldizsár Ildikó, a magyar meseterápia klasszikus alakja a mesék gyógyító erejét abban látja, hogy segítenek elindulni egy olyan úton, amely a nehézségekből kifelé vezet. Nem utolsó sorban a meseterápia jó eszköz lehet arra is, hogy a mesék világára újra nyitottak legyenek a felnőttek, hiszen a mesék nem csupán “fantáziatermékek”, hanem a mi valós világunk megértését és áthagyományozását szolgálják.

        Azoknak, akik a képzés felől érdeklődnek, összegezve bemutatjuk azokat az intézményeket, amelyek a módszer elsajátítására lehetőséget kínálnak:

•       Semmelweis Egyetem: 40 órás Alkalmazott meseterápia képzés, 120 órás Alkotó-fejlesztő és klinikai metamorphoses-meseterapeuta képzés, 120 órás Alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterapeuta képzés,
•       FÜPI (Független Pedagógiai Intézet): 120 órás Alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterapeuta képzés,
•       Egri Eszterházy Károly Egyetem: Alkotó-fejlesztő mese-szakpedagógus képzés, valamint a 
•       Lelki Egészségvédő Alapítványnál a Kincskereső Meseterápia Módszerében lehet képződni.
  
  
  

Források:

Antalfai Márta meseterapeuta honlapja: http://www.antalfaimarta.hu/index.html

Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány honlapja: https://asztali.lutheran.hu/megjelent-cikkek-rendezvenyeinkrol/asztali-beszelgetesek...-2013-meseterapia/

Boldizsár Ildikó meseterapeuta honlapja: https://www.boldizsarildiko.hu

Boldizsár Ildikó blogja: https://www.meseterapia.blog.hu

Boldizsár Ildikó (2010). Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető

Kertész Kata meseterapeuta honlapja: https://www.kerteszkata-meseterapia.hu

Lelki Egészségvédő Alapítvány honlapja: http://www.lelkiegeszsegert.hu/index.html

Metamorphoses Meseterápiás Egyesület honlapja: https://metamorphoses.hu/