Marcelino, Nils Holgersson, Az állatok nyelvén tudó juhász és még sorolhatnánk gyermekkorunk azon mesehőseit, akiknek különleges képessége közé tartozott, hogy tudtak az állatok nyelvén is beszélni. Mai fejjel hajlamosak vagyunk legyinteni egyet és jót mosolyogni ezen. Azonban, ha betekintést nyerünk e különleges nyelv hátterébe, könnyen beláthatjuk, hogy nem feltétlenül kell élő szó, egy terapeuta jelenléte vagy egy pszichológiai témájú szakkönyv ahhoz, hogy a lélek gyógyulhasson, a test erősödhessen, az agy pedig fejlődhessen. A jelen cikk útmutatást nyújt az állatasszisztált terápiák világába, ismertetve azok jótékony hatását az emberre, kisgyermekkortól kezdve egészen az utolsó percekig.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A kezdetektől napjainkig – Az állatasszisztált terápiák fejlődése

Az állatasszisztált terápiák alkalmazása egészen a XVIII. századik nyúlik vissza. Belgiumban a munkaterápiás programokban alkalmazták, hogy motiválják a betegeket a különböző feladatok elvégzésére. Az akkori Angliában pedig az állatok pszichiátriai betegségekkel küzdő páciensekre gyakorolt jótékony hatását ismerték fel. A XIX. században Németországban is elismerték a módszert, hiszen az epilepsziások körében azon kevés inger közé tartozott az állattartás és a lovasterápia, amelyek tünetenyhítőnek bizonyultak. A II. világháborút követően pedig a túlélők rehabilitációjában is részt vettek terápiás állatok, ugyanis a poszttraumás stressz szindróma kezelésében jótékony hatást értek el velük. Az igazán nagy áttörést a ’60-as években, Boris Levinson amerikai pszichiáter hozta, aki egy véletlen folytán magával vitte kutyáját, „Jingles”-t az egyik terápiás alkalmára. Levinson akkoriban egy szociális viselkedési zavarban szenvedő kisgyermekkel foglalkozott, aki ezen az alkalmon váratlan javulást mutatott. A kutya könnyedén felkeltette a kisfiú érdeklődését, kommunikációt kezdeményezett az állat felé és motiválttá vált az interakció fenntartására is. Ezentúl az állat, főként a kutya a közvélemény számára is elfogadott terápiás segítővé vált. Egy kutatás felmérése alapján ma már majdnem 20 ezer terápiás kutya végez segítő munkát az Egyesült Államokban.[i]

Miben rejlik a varázslat? - Az állatasszisztált terápia jótékony hatásai

A terápiás módszer széleskörű támogató szerepet nyújt, mind a fiziológiai, mind az affektív, mind pedig a szociális ráhatások terén. Számos kutatás bebizonyította, hogy egy állat simogatásakor csökken a vérnyomás és a szívritmus, ennek következtében pedig a személy nyugodtabbá válik, stressz szintje lecsökken. Ezen felül, a légzésre is pozitív hatást gyakorol az említett taktilis inger. Baun és munkatársai vizsgálatukban (1984) bizonyosságot találtak arra vonatkozóan is, hogy saját állatunk érintése közben nagyobb mértékben csökken a légzésfrekvencia, mint egy idegen állat simogatásakor, azonban mindkettő eset megnyugtatóbbnak bizonyult még az olvasásnál is. Természetesen az állatok puszta jelenléte is tud stresszcsökkentőként hatni, amennyiben a közvetlen érintésre nincs lehetőség (Babos, 2013).

A humanisztikus pszichológia kihangsúlyozza az állatasszisztált terápia érzelmi hatását is. Ez főként az állatok felől jövő követelések nélküli szereteten és feltételek nélküli elfogadáson alapszik. Az állatoknak figyelemfelkeltő és figyelemfenntartó szerepe ismert, ez pedig segít a stresszel való megküzdésben és a relaxált állapot elérésében. E felvetésre épülően született meg a biofília kifejezés, amely értelmében egy állat látványa, akár a természetben, akár egy képen, megnyugtatóan hat az emberi pszichére (O’Haire, 2010). A kutya továbbá képes felismerni az emberi érzéseket és viselkedését képes megváltoztatni ennek tükrében. Tehát képes egyfajta empátia kimutatására, így könnyen képessé válunk megosztani velünk szomorúságunkat és bánatunkat. Másfelől pedig egyfajta biztonságérzetet is kölcsönöz a kutyatartás. Az emberek ezáltal gondoskodhatnak valakiről és átélhetik azt a bizonyos „szükség van rám” érzést. Egy háziállat célt ad a mindennapjaiknak, megkívánja, hogy felelősségérzettel és gondviselő magatartással álljanak valakihez (Babos, 2013).

Szociális szempontból a kapcsolódás könnyedségét biztosítja egy állat. Ezt kiválóan bizonyítja egy felmérés, ami szerint több, mint tízszer nagyobb eséllyel kezd el társalogni egy személy egy kutyát sétáltatóval, mint egy egyedül gyaloglóval (Messent, 1983; id. Cusack, 1988). Egy állatasszisztált terápia cselekvő és nonverbális. Például egy lovasterápia esetében megjelenik a beteg komplex működése. Nem csak az elakadások jelennek meg, hanem a helyzettel való megküzdés is a valóságban történik meg. Nem az aggasztó múlt és a félelmet keltő jövő hat ránk, hanem a cselekvő jelenben érezhetjük magunkat. Ezáltal az adaptív válaszok megélhetőek lesznek, és amennyiben sikeresen megküzdünk a nehézséggel, azonnali megerősítést is nyerhetünk. Az állatok úgynevezett jégtörő funkciója a nehezen megközelíthető betegeknél, például a valamilyen szociális zavarral (pl. autizmus spektrum zavar, figyelemhiányos hiperaktivitás) küzdők esetében hasznosítható a leginkább, hiszen miután a kliens nyitott az állat felé, áttétel segítségével ez a kapcsolódás és bizalom áthelyeződik a terapeutára is, így a terápiás intervenciók elérhetővé válnak.[ii]

Kicsiktől a nagyokig – Mely korcsoportokban hasznosítható a leginkább ez a terápiás módszer?

Az állatasszisztált terápiának három fő formája létezik. Az első a pedagógiai program, ahol egyfajta motivációs társként van jelen a kutya például óvodai és iskolai foglalkozásokon. Egy-egy helyzet gyakorlati prezentálása kiváltképp működik állatasszisztált segítséggel, főként a gyermekek körében. A második a konkrét terápia, azaz a fejlesztés és a rehabilitáció. Ezt főként a pszichiátriai betegek, a mozgáskorlátozottak és az értelmileg akadályozottak körében alkalmazzák. Az utolsó pedig a látogató program, ami ugyanúgy alkalmazható a terápiás helyzetekben. Főként életminőség javítására szolgál, hiszen mint már említettem, a kutya simogatása és önzetlen szeretete pozitív érzelmeket vált ki. Az idősek körében vagy a hospice ellátásban részesülők körében van ennek nagy jelentősége, hiszen az élet utolsó fejezetének könnyebbé tétele és megszépítése az emberi és állati segítségnyújtás egyik sokszor észrevétlen, de legtisztább ékköve.

Végezetül talán már mindannyian érezzük, hogy mi is érthetünk az állatok nyelvén, és még csak szavak sem kellenek hozzá. Elég csupán egy terápiás helyzet és egy érző, nyitott szív. A megértés garantált.[iii]

Állatasszisztált foglalkozásokat kínáló terápiás központok:

• Bárányfelhő - Fejlesztő és Terápiás Központ (Budapest): https://baranyfelho.hu/
• TámUgatók – Terápiás és Segítőkutyás Alapítvány (Budapest): https://www.tamugatok.hu/
• Bella Tanoda – Képesség-és Mozgásfejlesztő Kuckó Terápiás Kutyákkal (Pécs)
• Pszichológiai Lovasterápia – Unicornis Humánszolgálati Alapítvány (Budapest)
• Zabszalma Lovasterápia Központ (Budapest): http://zabszalmalovasterapia.hu/

Szakirodalmi források:

BABOS, E. (2013). Állatasszisztált terápia - Módszertani előtanulmány óvodáskorú gyerekek kutyáva történő fejlesztésére. Alkalmazott Pszichológia, 13(3):59-81.

BAUN, M. M., BERGSTROM, N., LANGSTON, N. F., THOMA, L. (1984): Physiological Effects of Petting Dogs: Influences of Attachment. In ANDERSON, R. K., HART, B. L., HART, L. A. (ed.) (1984): The Pet Connection – Its Influence on Our Health and Quality of Life. Minnesota. 162–171.

CUSACK, O. (1988): Pets and Mental Health. The Haworth Press, New York–London.

O’HAIRE, M. (2010): Companion animals and human health: Benefits, challenges, and the road ahead. Journal of Veterinary Behavior: Clinical Applications and Research, 5(5). 226–234.

Elektronikus források:

[i] http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Allatasszisztalt_foglalkozasV2/331az_llatasszisztlt_terpia_rvid_trtnete.html

[ii] http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/az_allatasszisztalt_terapiak_szerepe_a_termeszetes_egyensuly_helyreallitasaban

[iii] https://www.doktormancsok.hu/allatasszisztalt-terapia/

Chögyam Trungpa, a tibeti buddhista meditációs mester 1974-ben így fogalmazott: „a buddhizmus a pszichológián keresztül fogja meghódítani a Nyugatot”. A jóslat rögös útját tölgyek hűsítő árnya helyett el nem fogadás és szkepticizmus övezte, ám napjainkban elismert beteljesülése babérkoszorúk lengésétől hangos. Hiszen úgy történt, ahogy az ige szállt: számos pszichológiai elmélet erős párhuzamot von a buddhista koncepciókkal és ily módon, karöltve vonultak be a köztudatba. E kapcsoltot megerősítik olyan képalkotó eljárások is, mint az EEG, PET vagy fMRI, melyek segítségével kimutatták, hogy egyes meditációs technikák hogyan változtatják meg az agy működését: jellemzően erősödik a bal prefrontális lebenynek és olyan kéreg alatti területeknek az aktivitása, melyek összefüggésben állnak az érzelemszabályozással, a tanulással, a memóriával és az önreflexióval.

Tudjuk, a legtöbbünknek nem volt még szerencséje visszaköszönni saját agyműködésének hullámformában papírra vetett másának, így talán nem is nyerő ily módon indítani a témával történő barátkozást. Most, hogy tudjuk, a tudomány stabil, gótikus támpillérei is támogatják a területet, forduljunk el az ódon falaktól és tekintsünk fel az égre. Mindent eláraszt a nyári délután lemenő napjának narancs melege, mi megállunk, szemünk lehunyja magát, nem mi tesszük, ahogy mosolyunk is önálló életre kelve nyúlik el arcunkon görbén és kedvesen. Minden világos: ez egy nyári délután, amikor a lemenő nap narancs melege arcunkat simogatja. Mindez most történik. Az viszont talán nem tiszta számunka, hogy ebben a pillanatban éppen a buddhista mindfulness technikájával élünk. Miért olyan kellemes ez az érzés? Miért olyan eredményes ez a technika?

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Buddhista tanok és kognitív tudomány… kolostor vagy újépítésű rendelő fedele alatt?

A buddhizmus célja – amennyiben élhetek az egyszerűsítés eszközeivel, tekintettel cikksorozatunk korlátaira és helyszűkére – a szenvedéstől való megszabadulás. Ahogyan már csak a korábbiakban bemutatott terápiás eljárásokból kiderül, a pszichológia tudománya is hasonló szándékkal ontja újabbnál újabb hajtásait, érleli gyümölcseit a gyógyulásra éhezőknek. Gondolhatunk itt korunk olyan jellemző nyavajáira, mint a depresszió, alvászavar, függőségek vagy szorongás, de a bemutatásra váró módszerek a mindennapi stresszel való megküzdés és általános közérzetünk javítására is megoldást kínál. Félretéve olyan vitapontokat a két megismerési ágazat között, mint például a nyugati pszichológiában közkedvelt „test-lélek” dualitás problematikája és a buddhizmus által tagadott én-fogalom önálló entitásként való kezelése, kijelenthetjük, hogy létezik egy elágazásoktól nem mentes, de egy irányú út, melynek végén a téves fogalmak és képzetek igaz kognitív tudássá válnak. De elég a várakozásból: milyen pszichológiai módszereket kínál a többezer éves keleti bölcsesség a mai modern ember számára?

Hogyan képzeljem el a terápiás üléseket?

Számos lehetőség közül szelektálva első sorban az éberséglapú terápiás eljárásokról hoztunk kóstolót az idegen ízekre vágyóknak. E módszer lényege, hogy a klienst bátorítsuk az introspekció gyakorlására, érzéseinek, gondolatainak, tetteinek tudatosítására. Eredményképpen nem a magatartás közvetlen megváltoztatása révén következik be a változás, hanem a viselkedés tudatosítása szolgál a spontán gyógyulás ajtajának kulcsaként. A terapeuta feladata pedig, hogy különféle instrukciók használatával terelje az utazót belső világa felé. Ezek a meditációs gyakorlatok a relaxáció segítségével érik el az érzelmi feszültségek feloldását. Napjainkban a legismertebb és leginkább alkalmazott ilyen technika a mindfulness módszere, mely tudatos jelenlétet jelent. Ennek értelmében az egyén elsajátítja a testi érzések és azokra adott válaszreakcióinak elkülönített vizsgálatát, megtanulja, hogy a kettő együttjárása nem szükségszerű és így felismerhetővé válnak az olyan téves asszociációk, mint az én fájdalommal és szenvedéssel való azonosítása.

A klasszikus program egy 8 hétig tartó folyamat, mely során a klienst csoportos terápia keretei között önvizsgálatra buzdítják és ezáltal szembesülhet saját stresszkeltő tényezőivel. Jóga gyakorlatokkal kiegészített ülő, fekvő és sétáló meditáció során a légzés, a testi érzések, gondolatok és érzelmek pillanatról pillanatra történő megfigyelése történik. Ez a gyakorlati tudás később generalizálódik a hétköznapok eseményeire, így azokat éber figyelemmel követhetjük. A jelen pillanatra irányított tudatos figyelemnek köszönhetően függetlenedni tudunk a múlt eseményeitől és a jövővel kapcsolatos szorongásainktól. A mentális történésekre összpontosítva a résztvevőket megtanulják, hogyan vizsgálják belső folyamataikat ítélkezéstől mentesen, így negatív gondolataikkal és érzéseikkel szemben megfigyelőként és nem azok elszenvedőiként állhatnak. A programnak különböző variációi léteznek az egyes problémák sikeres leküzdésére, így találkozhatunk éberségalapú kognitív terápiával, stresszcsökkentő, visszaesést megelőző, kapcsolaterősítő, evésre figyelő tréninggel, dialektikus (önkárosító viselkedések módosítására irányuló) viselkedésterápiával, hogy néhányat említsek a kínálatok gazdag tárházából.

Igencsak hívogató, de Európában…

… és már akár Magyarországon is léteznek akkreditált intézmények, amelyek szolgálnak a megszerezni kívánt tudással. Ilyenek például:

• A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (https://www.tkbf.hu/)
• SHANTI Oktatási Központ (https://teachingofshanti.com/)
• Magyarországi Drukpa Kagyü Buddhista Közösség (https://www.buddhistaegyhaz.hu/nyito-oldal )
• Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék (https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/tudomanyos-kutatomunka/kutatasi-teruletek/mindfulness/)

Források:

Porosz, T. (2010). A buddhista pszichológia és gyakorlati alkalmazása nyugaton. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 85-113. DOI: 10.1556/Mental.11.2010.2.1

https://mindsetpszichologia.hu/pszichologia-es-buddhizmus-nyugaton-is-ervenyes-amit-a-zen-uzen-1-resz

Az integratív pszichoterápia feltételez egy minden terápiás elméletben közös, egységes emberképet, mely belső folyamatainak leírását különböző „nyelven”, de azonos tartalommal teszik meg. Az integratív szemlélet módszertani, technikai, valamint elméleti síkon is megjelenik. Az emberi psziché elakadásainak, megbetegedéseinek széles spektrumát teszi kezelhetővé számos pszichoterápiás módszer (KIP, EST, NLPt, EBT, hipnobehaviorális technikák) alkalmazásával és a módosult tudatállapot hasznosításával.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Az integratív pszichoterápiában használt eszközök

Integratív pszichoterápia esetén a terápiás órák jelentős részében a módosult tudatállapot formái – mélyhipnózis, relaxáció – vannak felhasználva. Gyakorlatban az integratív megközelítés azt jelenti, hogy minden esetben külön kell mérlegelni a betegségalakító tényezők arányát, meghatározni a változás szükséges és lehetséges irányát, megkeresni a beavatkozási pontokat, ezekhez pedig megpróbálni minél szelektívebb terápia-változókat rendelni.

Koragyerekkori elakadások, általánosan sérült személyiségstruktúrák, pervazív tünetegyüttesek és súlyos neurotikus állapotok esetén a hosszútávú (több, mint 40 terápiás óraszámú) pszichoterápiás beavatkozások elsődleges eszközét alkotják a katathym imaginatív pszichoterápia (KIP), valamint a hipnoanalízis – ego state („én-állapot”) terápia (EST).

Megfelelő motivációval és énerővel, jól funkcionáló személyiséggel rendelkező kliensek rövidtávú (15-40 terápiás óraszámú) stratégia jellegű, célzott pszichoterápiájához alkalmazható eszközök a neurolingvisztikus pszichoterápia (NLPt), a kognitív viselkedésterápia (CBT), a hipnobehaviorális technikák és az ericksoni rövidterápia (EBT).

Az integratív pszichoterapeuta

A szemlélet szerint a pszichoterapeuta aktív, kezdeményező és tervező. Vállalnia kell a felelősséget, hogy az egyént befolyásolja. A módszer nagyban épít a terapeuta élettapasztalatára és önbizalmára. Elsődleges feladata az egyén jelenlegi kereteire, környezetére való fókuszálás a jelenlegi viselkedés, reakcióminták és általános személyiségjellemzők számbavétele. Ezt követő feladata a klienst rávezetni arra, hogy mi az, ami diszfunkcionális (gyakran a „miért” fejtegetése nélkül). A diszfunkciót azonban nem tartja „én-idegen”, megszüntetendő résznek, inkább megmutatja, hogy milyen helyzetben lenne hasznos és funkcionális a zavaró viselkedés, s mindeközben segít a kliensnek átformálni azt. Célja lehető legegyszerűbben és leggyorsabban a változás előidézése a tudatalattiban a beteg jóléte érdekében. A terápiát maga a páciens végzi, a terapeuta feladata minden belső (erőforrás, készség, affinitás) és külső (környezet, család, barátok) tényező felhasználásával segíteni őt „irányban” maradni. Fontos a nem-kritikus, elfogadó atmoszféra és a betegre összpontosított figyelem.

A képzésről

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület rendszeresen indít képzéseket Budapesten, Debrecenben és Pécsen.

A képzés során hangsúly kerül az alábbiakra:

• sajátélmény
• módosult tudatállapot létrehozása, felhasználása és általános jellemzőinek megismerése
• az említett módszerek és azok elméleti hátterének elsajátítása
• a pszichoterapeuta személyiségének jellemzői, önismeret
• a pszichopatológia és a személyiségfejlődés, valamint az általános pszichoterápiás szabályszerűségek, a betegvezetés és a kapcsolatkezelés beható ismerete.

Bemeneti feltétel a pszichológusi, orvosi vagy fogorvosi diploma, valamint a képzéssel párhuzamosan is megszerezhető pszichopatológiai ismeretek. Továbbá előfeltétel a képzés ideje alatt (ill. a képzés kezdetétől számított 5 éven belül) 250 óra egyéni vagy csoportos önismeret teljesítése pszichoterapeuta kiképzőnél (csak a pszichoterápiás egyesület igazolása elfogadott). Kimeneti feltétel 60 óra szupervízió, 20 óra egyéni sajátélmény. A teljes elméleti képzés 120 óra, mely körülbelül egy évet vesz igénybe, a szupervízió teljesítése pedig körülbelül fél-egy év. A képzésért félévente 50 továbbképzési pont jár, maximum 150 pont számolható el. Megszerezhető cím: integratív terapeuta, pszichoterapeuta szakvégzés esetén integratív pszichoterapeuta.

Bővebben olvasni ill. tájékozódni az Integratív Pszichoterápiás Egyesület honlapján lehet. https://www.integrativ.hu/

A mozgás fajunk számára egy alapvető képesség, egészséges kialakulása fontos fejlődéspszichológiai mérföldkő. Egyik formája, a tánc pedig szerte a világon megtalálható mióta ember az ember, kultúráinknak lényeges alapkövét képezi. Rengeteg esemény és történés eszköze volt, például történeteket meséltek vele, rituálékon, ünnepeken fontos pillanatokat testesített meg, vagy szórakozásra használták. Ezekben az alkalmazási módokban közös, hogy a táncnak célja van, mégpedig az, hogy egyetlen hang kiadása nélkül kifejezzük érzelmeinket, gondolatainkat.  A mai világban a tánc egy több területhez is besorolható jelenséggé vált, a sport és a művészet világában egyaránt megállja a helyét. A mozgás- és táncterápia kialakulásával nem kell azonban élsportolónak vagy balerinának lenni ahhoz, hogy élvezzük jótékony hatásait ennek a mozgásformának.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A piruettől az önkifejezésig – Mi is az a Mozgás- és Táncterápia?

A módszer visszanyúlik a 19. század vége és a 20. közötti időkbe, az első művelői a modern tánc megjelenésével együtt érkeztek meg professzionális táncosok személyében. Rájöttek, hogy a mozdulataikat megtölthetik és irányíthatják saját érzelmeikkel, ezzel kifejezve és kommunikálva őket. Korábban a tánc szemlélete elfordult a művészetek irányába, mint például a balett esetében, ahol a pontosság és szépség fontosabb volt a listán, mint a táncos egyéni érzelmei.
A módszer többszörös átalakuláson ment keresztül, hatással volt rá többek között a pszichodinamikus nézet az 1940-es években, míg végül 1966-ban megalakult az American Dance Therapy Association (ADTA, tehát az Amerikai Táncterápiás Szövetség).

A Mozgás- és Táncterápiát a holisztikus szemlélet jellemzi, tehát az embert egész teljességében kezeli, szétválaszthatatlanul összefonódottnak tartja a testet és a lelket. Magyarországon a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált módszer, melyet a következő módon definiál: ,,Olyan önismereti és pszichoterápiás módszer, amely a testtudati gyakorlatokat, a mozgásimprovizációban, táncban rejlő alkotó és gyógyító lehetőségeket összekapcsolja a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközeivel.”

A terápiát általában kiegészítő terápiaként alkalmazzák, de a megfelelő szakember vezetésében önállóan is van rá lehetőség. A terápia által kiszabott küldetés az, hogy felszínre hozzuk elfojtott érzelmeinket, megéljük őket. Segíthet gyógyítani torzult önképünket, hiszen folyamatosan figyelünk testünkre, megismerjük azt. Ezzel erősödik a realitással való kapcsolatunk, melynek köszönhetően esély nyílik a verbális terápiába való továbblépésre. Ezen kívül a más emberekkel való kapcsolódási alkalmak segíthetnek a kommunikációs készségek fejlesztésében, valamint pszichoszomatikus betegségekkel való megküzdésben is hasznunkra válhat.

Az első lépéstől a megélésig – Hogyan is néz ki egy terápiás alkalom

Az alkalmak csoportban zajlanak le, ezzel is éreztetve, hogy az ember nincs egyedül, tud másokra támaszkodni nehéz érzései megélésekor. Egy foglalkozás nagyjából 5 órás, vannak gyorsabb (kb. 50-100 óra), illetve hosszabb (kb. 250 óra) lemenetelű terápiák. Először egy nyitókör során bemutatkoznak, megosztják egymással, hogy telt a napjuk, jelen pillanatban nyomja-e valami a lelküket. Ezután következik a mozgás szakasza, ahol a résztvevők instrukciók mentén lépnek kapcsolatba saját magukkal, alakítják testtudatukat. Dolgozhatnak egyedül, ketten, hárman, vagy akár többen, mindegyik változatra meg tudja adni a lehetőséget a terápia, az alkalmak tartalma könnyedén igazodik a csoport igényeihez. A mozdulatok kivitelezésekor alakul ki a nonverbális kapcsolódás élménye, mikor a kliens kifejezi érzelmeit egy mozdulatsorral, a terapeuta pedig ezt tükrözi, ezt nevezzük „mirroring”-nak. Egy másik népszerű mozzanat az, amikor beemelnek egy kiegészítőt, lehet szó bármilyen tárgyról, egy seprűről, sálról, amit a mozdulatokat végző személy belevisz a történetébe, teste meghosszabításaként kezeli és építi be azt. Az alkalom végén lezárásként egy újabb beszélgető kör következik, amelyben megvitatják tapasztalataikat a résztvevők, adott esetben reflektálnak egymásra, kapcsolódnak egymáshoz.

Kire illik az üvegcipellő? – Kiknek, milyen nehézséghez ajánlják a terápiát?

A Mozgás- és Táncterápiát az eddigi kutatások alapján a következő nehézségekre, problémákra ajánlják:
hangulatzavarok (depresszió, szorongás),  neurózisok, személyiségzavarok, pszichoszomatikus problémák, önértékelési- illetve testképzavarok, kapcsolati és kommunikációs problémák, személyiségfejlesztés, stresszkezelés/csökkentés, nem verbális érzékenység és szociális készségek fejlesztése, poszttraumatikus stressz esetén.

Abban az esetben is nyugodtan fordulhatunk ehhez a terápiás módszerhez, ha szeretnénk önismeretet szerezni, érdekel minket a mozgás és a lélek kapcsolata, vagy esetleg javítani akarunk saját testünkkel való kommunikációnkon. 

Képzési helyek, ahol Mozgás- és Táncterápiával foglalkozó szakemberekké válhatunk:

• Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület https://mozgasterapia.net/tancterapia-kepzes/
• ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, mozgás- és táncterápiás szakember szakirányú továbbképzés https://mozgasterapia.net/mozgas-es-tancterapias-szakember-szakiranyu-tovabbkepzes-elte-bggyk/
• Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE) https://www.ikte.hu/a-kepzes
• Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészetterapeuta képzés https://www.art.pte.hu/muveszetterapia

Források:

magyar nyelvű:

• https://testbenyitva.hu/
• http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/mozgasestancterapia.html
• https://mozgasterapia.net/
• https://www.mpppot.hu/perinatalis-tudomanyok/perinatalis-terapiak/tancterapia

angol nyelvű:

• https://www.goodtherapy.org/learn-about-therapy/types/dance-movement-therapy
• https://www.psychologytoday.com/us/blog/hope-eating-disorder-recovery/201704/what-is-dance-movement-therapy

Az ember társas lény. Ez azt jelenti, hogy akkor tudmegfelelően funkcionálni, ha körülveszik számára fontos személyek. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a legfontosabb személyek mindannyiunk életében a családunk tagjai, szülők, testvérek, és a párunk, élettársunk, házastársunk. Hozzájuk fordulunk kisebb- nagyobb problémáinkkal, támogatást, melegséget várunk tőlük, de mi van akkor, ha ezek az elvárások nem valósulnak meg? Ilyen problémák megoldásában segíthet a család- és párterápia.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Mi is a család- és párterápia?

A család- és párterápia egy rendszerszemléletű pszichoterápiás irányzat, tehát a problémák megoldását, nem a személyen belüli történések megfigyelésével kísérli meg, hanem sokkal inkább a személyek közötti kapcsolati jellegzetességek, működések feltérképezésével. A terápiás folyamat az „itt és mostban” zajlik, tehát nem a múltbeli eseményekre fókuszál, hanem az ülés során, és a két ülés között történtekre. A rendszerszemléletű megközelítés sajátossága, hogy a konfliktusok és elakadások keletkezési helyeként a családot, vagy a párt tekinti, ezért ez lesz a terápiás beavatkozás helye is. A család vagy pár egy tagjánál megjelenő tünetet, az egész család vagy a pár egészének szintjén kell értelmezni, hiszen az egyéni problémákat, elakadásokat a család vagy pár közösen hozza létre.

Hogyan néz ki egy terápiás ülés?

Egy ülés másfél óráig tart, és érdekesség, hogy a folyamatot egy terapeuta páros, azaz két terapeuta vezeti. Ez segíti az ülések során történtek sokoldalú megközelítését, és mivel „több szem többet lát”, ezért több szempont érvényesülését. Sokszor a terapeuta párost egy férfi és egy nő alkotja, hogy a család vagy pár női és férfi oldala kellően reprezentálva legyen. Az ülésekre a család azon tagjait igyekeznek meghívni, akiket az adott probléma érint, tehát nem biztos, hogy a terápiás alkalmakon az egész család együtt vesz részt. A terápiás folyamat általában 6-10 ülésből áll, amik kétheti gyakorisággal történnek. Erre azért van szükség, hogy a család vagy pár tagjainak, az ülésen elindított változásokat legyen idejük otthon is kipróbálni, hogy azok megszilárdulhassanak. A terapeutákra aktív jelenlét jellemző, akik interaktív feladatokkal, például rajzolással, gyurmázással, szoborépítéssel teszik interaktívvá a terápiás üléseket.

Terápia célja

A terápia célja, hogy segítse a klienseket a konfliktusok megoldásában, és hogy kijavítsa a rosszul működő viselkedésláncot. Azonban a terápia célja nem minden esetben az, hogy a család vagy a pár együtt maradjon. Ha tagok úgy döntenek, hogy nem szeretnék a kapcsolatot tovább folytatni, akkor a terápia célja, hogy segítse a kapcsolat békés rendezését, és ha gyermekes családról van szó, akkor segít abban, hogy a szülők úgy tudjanak elválni, hogy együttműködésük megmaradjon és a gyermekek meg tudják tartani a kapcsolatot mindkét szülővel.

Kinek ajánlott?

A terápiában való részvételre alig vannak ellenjavallatok, a terápiát javasolják mindenkinek, aki egy család tagja, vagy párkapcsolatban él, és úgy érzi, hogy hosszabb ideje megoldatlan problémákkal küzdenek, amelyek a személyek együttműködéséből fakadnak.

Akkreditált képzési helyek:

Megújulás Családterápiai Alapítvány: https://csaladter.hu/index.php/kepzesek

Magyar Családterápiás Egyesület: https://csaladterapia.hu/index.php?q=tanfolyamok

Források:

https://soulwell.hu/csalad-es-parterapia/

http://www.csaladesparterapia.hu/mi-a-csaladterapia.html

https://budaipszichologus.hu/gyakori-lelki-problemak/par-es-csaladterapia/hogyan-zajlik-a-csaladterapia/

A Kognitív viselkedésterápia, -hallgatók és szakmabeliek körében csak „CBT”, amely az angol Cognitive Behavioral Therapy szóból tevődik össze-, egyfajta pszichoterápiás módszer, melyet akkor használnak, ha a páciens szeretné feltárni a cselekedeteit, viselkedéseit irányító érzéseket és gondolatokat. Kérdésként felmerülhet bennünk, hogy mégis miben különbözik a kognitív terápia a többitől?

A 20. század elején az analitikus introspekcióra válaszként megjelent a viselkedéslélektan alapja, melyet kísérletek sorozata által támasztottak alá. Mindössze 50 éve van aktívan jelen a színpalettán, ugyanis a 70-es évektől kezdve vált nyitottabbá, elterjedtebbé ez a fajta irányzat. Keresték a komplexebb viselkedésekre a magyarázatokat, ennek vizsgálataira és kezeléseire vonatkozó modelleket hoztak létre, és nem utolsó sorban a személyiségre, mint egy fontos tényezőre helyezték a hangsúlyt.

A terület úttörője Albert Ellis és Aaron T. Beck volt. Ellis világította meg elsőként azt, hogy a viselkedést nem csupán a külső környezeti tényezők, hanem a belső szubjektív világunk, látásmódunk nagyban befolyásolja.

Ez a terápiás módszer volt az első, amellyel a depressziós pácienseken segíteni tudtak, később személyiségzavarok esetében, szorongás csökkentésére is alkalmazták.

A terápia célja

A kognitív viselkedésterápia alkalmazásával megszüntethetőek a körülöttünk keringő negatív gondolatok, amelyek jelenléte egyenes utat jelenthet a depresszióhoz, a szorongáshoz és más egyéb faktorokhoz, amik a mindennapokat nehezítik. Ezek a negatív gondolatok vezérlőként működhetnek és képesek a személy hangulatát befolyásolni. A terápia során a páciens megvizsgálja, átértékeli ezeket a gondolatokat, bizonyítékokat keres rá, ezáltal egy realisztikusabb képet kap. Amint tudatosulnak ezek a gondolatok, az egyének könnyebben átfordítják a gondolkodásukat pozitív irányba.

Specifikus terápiák, melyek alkalmazzák a CBT-t

• A Kognitív Terápia az érzelmek, a reakciók és a viselkedés azonosítására irányul.
• A Multimodális Terápia elve szerint a pszichológiai kérdéseket 7 egymásra ható tényező alapján kell értelmezni, melyek a következők: befolyásolás, szenzáció, megismerés, viselkedés, képalkotás, interperszonális tényező, biológiai megfontolások.
• A Dialektikus Terápia főként az érzelmi szabályozást és a figyelmet hangsúlyozza.
• A Racionális Emotív Viselkedésterápia (REBT) során az irracionális gondolatokkal, hiedelmekkel dolgoznak együtt, amelyeket előhívnak a terapeuta segítségével, majd felismerik és megtanulják megváltoztatni azokat.

A Kognitív Viselkedésterápia szegmensei

A CBT terápia során a páciens és a terapeuta szorosan együttműködnek, közösen célokat hoznak létre, amelynek elérésében mindkét fél aktívan szerepet játszik. A terápia során a páciensnek jellemzően házi feladatokat kell megoldania.

Az emberek gyakran tapasztalnak olyan gondolatokat, amelyek tévhitként épülnek be és különböző problémás viselkedésekhez vezethetnek. Ezek a téves gondolati elmélyülések megannyi területen érezhetően fejtik ki hatásukat, mint például, párkapcsolat, család, munkahelyi kapcsolatokban.  A kognitív- viselkedésterapeuta elsőként hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy felismerje ezeket az ártalmas, romboló gondolatokat, ezután a terapeuta segítségével a páciens elsajátít olyasfajta készségeket, amelyek az újra érkező pusztító gondolatok ellen védelmet nyújthatnak. Ezeket időről- időre valóságos helyzetekben beültetik.

A CBT célja a fokozatos, inkább lassabb, lépcsőfokról- lépcsőfokra haladás, amely inkább egy biztosabb változást hoz az egyén életébe, és egyfajta útravalóval ruházza fel, amelyeket a későbbiekben is felhasználhat.

És akkor lássuk, hogy milyen betegségtől szenvedő egyéneken alkalmazzák ezt a fajta terápiás módszert a legtöbben..

Táplálkozási zavarok, depresszió, szenvedélybetegségek (pl:alkoholizmus), szorongás, pánikroham, fóbia kezelésére. Ezen kívül bizonyítottan hatásos volt a figyelemhiányos hiperaktivitászavarban, illetve várandós nők szorongásos zavarainak kezelésében is.

Képzési helyek, ahol lehetőség van CBT konzultáns képzésre:

• Vikote Kognitív és Sématerápiás központ (http://vikote.hu/)
• Adler Graduate Professional School (online képzésre van itt lehetőség- Keystone online studies) (https://www.adler.ca/?gclid=CjwKCAiA1uKMBhAGEiwAxzvX94BCf_8BkDVoKMuy8UXOcQRN_mSHO36LElMqNoS-e6CUM2AnEmsb1BoCWqUQAvD_BwE )
• A Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszékén lehetőség van Mindfulness alapú kognitív terápiás képzésre (https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/oktatas/akkreditalt-tovabbkepzeseink/)

         Legtöbben a meséket mint tanító, üzeneteket hordozó történetekként ismerjük, amiket előszeretettel olvasunk fel kigyermekeknek. Ugyanakkor a meséknek a felnőtteknek is van mit tanítaniuk. A sok módszer közül a meseterápia egyedisége abban áll, hogy életkortól függetlenül is képes segítséget nyújtani az arra vágyóknak, mindezt úgy, hogy olyan világba helyezkednek közben, amit a különböző népek bölcs mesemondói hosszú évezredeken át megőriztek nekünk.

   A különböző módszerek terápiás alkalmazásának megismerése nem csak azok számára lehet fontos, akik segítő szakmában képzik magukat, hanem azok számára is, akik esetleg fontolgatják, hogy kipróbálják magukat terápiás helyzetben. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, hogy minél szélesebb körűen megismertethesse a terápiás módszereket az olvasókkal, így megkönnyítve számukra a keresés folyamatát. A meseterápia azért is különleges módszer, mert bepillantást ad abba, hogy sok-sok évvel ezelőtt is hasonló nehézségekkel, életkorspecifikus élethelyzetekkel álltak szemben az emberek, mindemellett pedig történelmi és kulturális ízelítőt adnak a hallgatónak.

   A meseterápia a művészetterápia egyik ága, amely a személyiségfejlődés révén a jungi analitikus pszichológián alapulva igyekszik a hallgatónak segítséget nyújtani. A meseterápia hossza egyénenként nagyon változó lehet, de általában több hónapos, akár éves nagyságrendben is zajló folyamat, tehát nem rövid terápiás eljárás. Alapvetően a képi gondolkodással és a szimbólumok sokszínűségével dolgozik, amik jól alkalmazhatóak az adott probléma, elakadás megragadásában és vizualizációjában: legyen szó párkapcsolati, munkahelyi vagy önismereti nehézségekről, vagy akár gyászról, születésről. Gyakorlatilag nincs olyan leküzdendő akadály, feldolgozandó esemény, amelyre ne lehetne jó a mesék gyógyító ereje. A meséknek preventív szerepük van, vagyis kiváló eszközök az egészséges lelki állapot fenntartásában. Ahogy már az előbbiekből is kiderült, a mesék nem csak gyerekeknek szólnak, sőt. Egészen a 19. század végéig a mese eredendően felnőtteknek szóló műfaj volt. A meseterápia tehát emiatt is izgalmas módszer, mert korosztálytól függetlenül bárkinek támaszt nyújthat a legkülönbözőbb élethelyzetekben.

    Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mitől lehet egy módszer ennyire hatékony. Ennek több magyarázata is adódik. Egyrészt, a meséknek több funkciója van. Segítenek

•      tükröt állítani önmagunknak,
•      kérdéseket megfogalmazni, amiknek a megfejtésére energiát kell fordítanunk,
•      valamint iránytűként szolgálnak számunkra. 

Másképpen megfogalmazva segítenek nekünk abban, hogy önmagunkat kívülről szemlélhessük. Másrészt a szimbólumoknak és a képi gondolkodásnak nagy szerepük van a mélyebb megismerésben és megértésben. A sikeres terápiához azonban a megfelelő mese mellett fontos a terapeuta személye és maga a mesét hallgató hozzáállása is. Boldizsár Ildikó, a magyar meseterápia klasszikus alakja a mesék gyógyító erejét abban látja, hogy segítenek elindulni egy olyan úton, amely a nehézségekből kifelé vezet. Nem utolsó sorban a meseterápia jó eszköz lehet arra is, hogy a mesék világára újra nyitottak legyenek a felnőttek, hiszen a mesék nem csupán “fantáziatermékek”, hanem a mi valós világunk megértését és áthagyományozását szolgálják.

        Azoknak, akik a képzés felől érdeklődnek, összegezve bemutatjuk azokat az intézményeket, amelyek a módszer elsajátítására lehetőséget kínálnak:

•       Semmelweis Egyetem: 40 órás Alkalmazott meseterápia képzés, 120 órás Alkotó-fejlesztő és klinikai metamorphoses-meseterapeuta képzés, 120 órás Alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterapeuta képzés,
•       FÜPI (Független Pedagógiai Intézet): 120 órás Alkotó-fejlesztő metamorphoses-meseterapeuta képzés,
•       Egri Eszterházy Károly Egyetem: Alkotó-fejlesztő mese-szakpedagógus képzés, valamint a 
•       Lelki Egészségvédő Alapítványnál a Kincskereső Meseterápia Módszerében lehet képződni.
  
  
  

Források:

Antalfai Márta meseterapeuta honlapja: http://www.antalfaimarta.hu/index.html

Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány honlapja: https://asztali.lutheran.hu/megjelent-cikkek-rendezvenyeinkrol/asztali-beszelgetesek...-2013-meseterapia/

Boldizsár Ildikó meseterapeuta honlapja: https://www.boldizsarildiko.hu

Boldizsár Ildikó blogja: https://www.meseterapia.blog.hu

Boldizsár Ildikó (2010). Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető

Kertész Kata meseterapeuta honlapja: https://www.kerteszkata-meseterapia.hu

Lelki Egészségvédő Alapítvány honlapja: http://www.lelkiegeszsegert.hu/index.html

Metamorphoses Meseterápiás Egyesület honlapja: https://metamorphoses.hu/