A poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) nagyon sokáig a katonák betegségének tartották, azonban a jelenség tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, és nem szűkül le a csak háborút megjártakra. Ugyanis ma már tudjuk, hogy PTSD traumatikus életesemények után alakulhat ki, amelyek olyan elsöprően hatnak, hogy a személy nem képes ellenük védekezni és nem korlátozódik egy bizonyos korosztályra, vagy nemre.

Mint ahogy sok más mentális betegség esetén is (pl.: depresszió, OCD), a PTSD-t egyik fenntartó jelenség az intrúzív gondolatok/memória. Ezeket a nem kívánt, nem akaratlagos gondolatokat a személy megpróbálja kontrollálni, többnyire sikertelenül. A sikertelen próbálkozás eredményeként még önvád is megjelenhet ami tovább gyarapítja a PTS-.ben szenvedők tünetlistáját. A tünetek közé tartozik többek között: eltompulás, apátia, szorongás, tartós rossz hangulat, levertség, vagy ezek ellenkezőjeként, felfokozott állapot, tehetetlenség, düh vagy akár a bosszúvágy érzésének megjelenése. Gyakran számolnak be a betegségben szenvedők alvászavarról, a pihenésre való képtelenségről, a kínzó álmokról, a váratlanul betörő negatív emlékképekről.

A PTSD nem csak a felnőttek betegsége

A történelem befolyása miatt kezdetben a diagnózist csak felnőttek kapták, úgy gondolták gyermekek és fiatal felnőttek számára nem releváns a betegség. Azonban azóta több kísérlet és megfigyelés eredményeként kiderült, hogy gyermekekben és fiatalokban is kialakulhat PTSD, életet veszélyezetető traumatikus esemény eredményeként.

A gyermek PTSD tünetei alapvetően megegyeznek a felnőtt diagnózis kritériumaival, néhány különbséggel: 1) traumatikus eseménynek kitettséget követően a félelem, tehetetlenség vagy rémület kifejezése helyett a gyermekek rendezetlen vagy izgatott viselkedéssel reagálhatnak; 2) újra átélés tünetei, ismétlődő viselkedések, gyermekeknél az esemény eljátszásában, lerajzolásában, rémálmokban nyilvánulnak meg; 3) a traumával kapcsolatos ingereket elkerülik; 4) a gyermekek testi tüneteket is mutathatnak, mint például gyomor- és fejfájás.

Mivel a gyermekek nehezen számolnak be érzelmeikben való változásról, vagy bizonyos addig kedvelt tevékenység iránt érzett csökkent érdeklődésről, ezért kulcsfontosságú a tanárok, gondozók, szülők megfigyeléseinek kiértékelése.

Tünetek kicsiknél és nagyobbaknál

Az egyik legszembetűnőbb tünet gyermekeknél a trauma újbóli átélése. Gyakran az újbóli átélés gyermekek esetében a traumatikus esemény folyamatos eljátszásában, vagy az esemény lerajzolásában nyilvánul meg. Ez is a nehézkes verbalizáció miatt van, mert a gyermekeknek nehéz beszélniük a traumáról, vagy mert kicsi koruknál fogva egyszerűen még nincs meg hozzá a szókincsük, és nem is igazán értik még, hogy mi történt.

Iskolás korú gyerekek esetében már szóban is megnyilvánul a trauma újraélése, ugyanis ők kényszeresen újra és újra megemlítik a történteteket, csökkent érdeklődés, beszűkültség jellemzi őket.

A serdülők vagy fokozott függőséggel reagálnak a történtekre, vagy épp a függetlenségüket kezdik hangsúlyozni, fiatalon elköltöznek otthonról, fiatalon megházasodnak. A fiatal egész jövőképe megváltozhat, az addig alig várt terveiről már hallani sem akar.

Bizonyos életkorig a gyermekek védve vannak a traumától, mert nem értik mi történik, nincsnek tisztában a veszéllyel. 2-3 éves kor előtt a gyermekeknél ritkán alakulnak ki PTSD-re utaló tünetek, traumára utaló jegy lehet, hogy játék közben félelmet mutatnak, vagy éjszaka felriadnak.

Minél idősebb korban történik a traumatikus esemény, annál nagyobb belátása van a gyermekeknek a történtekre, annál inkább megértik mi történt, ennek függvényében változnak a tünetek, a történtekre adott reakciók.

Előfordulása, kezelése napjainkban.

PTSD-re utaló feljegyzéseket már az ókorból is találhatunk, azonban a betegség az I. és II. világháborút követően vált igazán ismertté. Manapság a traumát elszenvedettek 20-30%-nál alakulhat ki PTSD.

A PTSD kezelése mind a szakemberek, mind a traumán átesettek számára megpróbáltatás, hiszen a betegség tartós magatartásváltozáshoz vezethet, súlyos szövődményekkel jár, és a beteg egész életére kihatással jár. A betegség kezelésére nincs egy egyedülállóan elfogadható, specifikus módszer, azonban a legnagyobb javulást, mint ahogyan a legtöbb pszichés betegségnél, a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia kombinált alkalmazása mutatja. A leghatásosabb terápiás eljárásként PTSD kezelésében a CBT-t (kognitív viselkedésterápia) tartják számon, mely az irreálisan negatív gondolatok és ezek által kialakított maladaptív viselkedést módosítását célozza meg. Megfelelő kezelés hiányában a PTSD idővel szorongáshoz, depresszióhoz vezet.

Gyermekek kezelésében kulcsfontosságú a család szerepe, hiszen az, hogy a gyermek hogyan dolgozza fel a vele történt traumát, nagyban függ a szülő reakcióitól. A gyermekek modellként tekintenek a szülőkre, ez a megküzdési stílusukban sincs másképp, a szülő traumára való reakcióját a gyerekek igen gyakran leutánozzák. Így gyermekek esetében PTSD kezelésében a családterápia is előtérbe kerülhet. A fiatal érintettek számára bizonyítottan sokat segítenek a csoportos foglalkozások, amiken hozzájuk hasonló helyzetben lévő, PTSD-ben szenvedő kortársaikkal vesznek részt. A csoportban olyan feladatok mentén tehetik meg a gyermekek a feldolgozáshoz vezető első lépéseket, mint rajzolás, relaxáció, a történtek megbeszélése, problémamegoldó képesség fejlesztése. Elérhetők továbbá poszttraumás konzultációs programok az iskolákban, hiszen az oktatási intézmény az egyik legalkalmasabb hely a beavatkozásra.

Források:

Dyregrov, A., & Yule, W. (2006). A Review of PTSD in Children. Child and Adolescent Mental Health, 11(4), 176–184. https://doi.org/10.1111/j.1475-3588.2005.00384.x

Fejes C., & Révay R. (2021). A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) történeti áttekintése, a trauma feloldásának lehetőségei. Lélektan és hadviselés, 3(2), 63–75. https://doi.org/10.35404/LH.2021.2.63

Kiss E., & Sz. Makó H. (2015). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

InforMed. (2023). Poszttraumás stresszbetegség gyermek- és serdülőkorban: Szorongásos betegségek (stressz, pánik, fóbia, kényszerbetegségek)—InforMed Orvosi és Életmód portál: Gyermek,poszttraumás stresszbetegség,pszichoszomatikus,traumás,trauma,stressz. Elérés 2023. január 28. https://www.informed.hu/betegsegek/psy/anxiety/poszttraumas-stresszbetegseg-gyermek-es-serdulokorban-20688.html

Várkonyi E. (2009). Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései.

„A könyv vigasztal bajban, ha beteg vagy gyógyít,

jót tesz azzal, ki kínlódik.” (Szép Ernő)

 A legtöbb ember életének szerves részét képezi az olvasás. Van, aki az intellektuális gazdagodás céljából olvas, van, aki aktuális ismeretszerzés okán nyúl könyvért. Valakit egy történet kiszakít a valóságból és elkalauzol messzire, de olyan is van, akit az olvasás a pillanatban tart és kellően koncentrálttá tesz. Van könyv, ami megnevettet és felszabadít. Van, ami sírva fakaszt és sebeket tép fel. Van, ami megvigasztal és választ ad.

Az olvasás egy érzelemteli utazás. Olykor szétszed, majd összerak. Segít emlékezni és felejteni. Vannak emberek, akiknek az olvasás szenvedély, de sokaknak küzdelem. Vannak életszakaszok, amikor az olvasás mankó, oázis a sivatag közepén. De van olyan helyzet is, amikor fárasztó és megterhelő. Az olvasás tele van végletekkel, de egy valami bizonyos:

Az olvasásra szükségünk van! Hogy miért? Mert közelebb hoz. Közelebb hozza a múltat a jelenhez, a tudományt a kézzel foghatatlanhoz, embereket egymáshoz és persze közelebb kerülünk általa saját magunkhoz is. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben nagy figyelmet kap a biblioterápia, mint pszichológiai és önismereti eszköz.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Mi is az a biblioterápia?

A biblioterápia, másnéven irodalomterápia a művészetterápiák közé tartozó interdiszciplináris terápiás módszer.[i] Nem más, mint szövegekkel folytatott terápia. Egy olyan kísérői módszer, amely egy szakképzett vezető irányításával zajlik,  legtöbbször csoportos formában, de előfordul egyéni biblioterápiás ülés is.[ii] A biblioterápia a művészetterápia egyik alága. Egy irányított élményt foglal magában, ami egy konkrét mű köré szerveződik. Az irodalmi műfajhoz kötötten a biblioterápia mellett előfordulnak még egyéb más műfajok is. Ilyen például a meseterápia, a versterápia vagy éppen a drámaterápia.[iii]

A módszer célja, hogy a személy az adott történeten keresztül, közvetett módon tudja észrevenni és kifejezni elakadásait, ezáltal feloldja őket és közelebb kerüljön saját lelki világához. Egy megfelelő szöveg hat az emberi lélekre és szellemre. A szövegen keresztül az emberek könnyebben merik felvállalni mélyebb érzelmeiket, frusztrációikat és szorongásaikat. A szövegolvasás lehetőséget ad a felfrissülésre és a megújulásra.ⁱⁱ

A biblioterápia típusai és alkalmazási területei

Az irodalomterápiának három fontos alkalmazási területét ismerjük:ⁱ

1. Intézményen belüli biblioterápia: Ez során az egyes állami, szociális intézményekben a bent lévők ismeretterjesztő irodalmat olvashatnak és minden esetben vezetett, sokszor orvosi segítségnyújtást kapnak.
2. Klinikai biblioterápia: Ez során kórházakban vagy különböző rehabilitációs központokban olvashatnak a betegek szépirodalmi műveket csoportos légkörben, más viselkedési vagy emocionális nehézséggel küzdő páciensek körében.
3. Fejlesztő biblioterápia: Ez már egy teljesen más típusú irodalomterápiás forma. Az önismeretet segíti elő és az önmegvalósítást segíti. Intellektuális, szociális, emocionális és viselkedéses szinten is beavatkozik.

A biblioterápiás módszer kiválóan alkalmazható kisgyermekek és serdülők körében is. A serdülők esetében három fő célcsoport emelendő ki a terapeuták számára: a kisebb alkalmazkodási problémákkal küzdő, az érzelmi zavarokkal küzdő és a személyiségfejlődés tipikus problémáival küzdő fiatalok. A személyiségfejlődés kisebb zavarinak orvoslását és a korosztályos problémák megoldását kellőképp segítheti az intézményes kereteken belül folytatott terápia. A fiatalok az olvasás során a belátás folyamatát hasznosítva kerülnek közelebb érzelmeikhez és jutnak túl nehézségeiken.ⁱⁱⁱ

A biblioterápiás ülés menete

A ráhangolódást követően a csoportot vezető szakember felolvassa az adott szövegrészletet, novellát vagy verset és a csoport erről kezd el beszélgetni. A résztvevők elmondhatják, hogy hol látják magukat a történetben és hogy mik számukra az ismerős, mindennapokban is átélt érzések a szövegből. A csoportban nem adnak tanácsokat, nem kritizálnak, csak meghallgatják egymást értően, odafordulva és nyitottan. A gyógyulás, az önismeret folyamata ezáltal válik sikeressé.[iv]

A Doll testvérpár szerint az irodalomterápia hivatalos strukturális felépítése a következő:ⁱⁱⁱ

1. Művek kiválasztása
2. Feldolgozás – irányított megbeszélés
3. Belátás – a tartalom, az üzenet tudatosítása
4. Ráismerés a problémákra
5. Katarzis kiváltása – érzelmi vagy lelki feszültség feloldása
6. Problémaérzékenység kezelése – mindennapi gondok megoldása
7. Más emberi attitűdük megismertetése
8. A közösségi érzés erősítése
9. A horizontok megváltoztatása ingerszegény környezet esetén
10. Az olvasás, a szórakozás öröme

Miben rejlik a titok? – A biblioterápia jótékony hatása

Az egyik legfontosabb az ismerősség/a ráismerés érzése. Ahogy olvassuk a történetet, ráébredünk arra, hogy más is küzd, a miénkkel hasonló nehézséggel, és máris nem érezzük magunkat egyedül az adott probléma kapcsán. Ez elindít azon az úton, hogy elkezdjünk bátrabban foglalkozni problémáinkkal. Az is jelentőséggel bír, ha a csoportban oda tudunk valakihez fordulni is tudunk beszélni neki az adott dologról. A mellett, hogy ezáltal elkerüljük az elfojtást, megismerkedhetünk más emberek nézeteivel, mások tapasztalataival, alternatív megoldási módszerekkel.^iv

Az irodalomterápiában nincsenek jó és rossz válaszok vagy elvárások. Az irodalomterapeuta feladata, hogy ösztönözze a résztvevőket arra, hogy ráleljenek magukban azokra a pontokra, amik által kapcsolódni tudnak a szöveghez, majd ezeken a fonalakon keresztül felszínre hozzák magukban rejtett gondolataikat, fantáziáikat és emócióikat. Természetesen nem mindenki tud minden műhöz azonos mértékben kapcsolódni, de mindenki tud egy adott szöveg kapcsán legalább egy-két asszociációt fellelni. Ezért is fontos a nyitottság a terápiás alkalmak során.[v]

Természetesen az irodalomterápia csak bizonyos határokon belül működhet. Az irodalomterapeuták nem tudnak mélyebb kötődési sérüléseket orvosolni vagy például gyermekkori traumák megoldását kellően hatékonyan elősegíteni. A biblioterápia és az egyéb pszichológiai módszerek kiválóan működnek egymás mellett, egymást kiegészítve, de fontos azt megjegyeznünk, hogy az irodalomterápia semmiképp sem helyettesít pszichoterápiás munkát. Azonban mára már bizonyított a biblioterápia jótékony hatása a depresszió kezelésében, valamint a szenvedélybetegekkel folytatott terápiában is.ⁱⁱ

Egy szó, mint száz: Olvass! Mindegy, hogy csak 10 perced van a villamoson munkába menet vagy egy egész hétvégéd rá. Mindegy, hogy egy rövid vershez vagy a legújabb trilógiához van kedved. Mindegy, hogy csak egy gondolatot viszel belőle tovább vagy a könyv összes lapját „beszamárfülezed”, mert valamilyen érzést váltott ki belőled. A maradandó élmény, az érzelmi gazdagodás és a fejlődés garantált!

Szakirányú továbbképzés keretében indított biblioterápiás képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországonⁱⁱⁱ

• Debreceni Református Hittudományi Egyetem
• Kaposvári Egyetem
• Károli Gáspár Református Egyetem
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem

Források:

[i] http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tarsadalmi_erzekenyites_modszertana_kisgyermekkorban/41_a_biblioterpia_fogalma_clja_alkalmazsnak_terletei.html

[ii] https://kepmas.hu/hu/gyogyito-szovegek-hogyan-segit-az-irodalomterapia

[iii] https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/biblioterapia-es-neveles

[iv] https://xn--irodalomterpia-5gb.hu/biblioterapia-vagy-irodalomterapia-9-fontos-informacio/

[v] https://mindsetpszichologia.hu/olvass-hogy-megismerd-magad-roviden-a-biblioterapia-modszererol

Tudattalanunk feltárása - DREAM-terápia

Módszerspecifikus dinamikus rövidterápia képzés a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotó Műhelynél (DREAM) érhető el. A dinamikus rövidterápia DREAM-terápia néven is ismert. Legfontosabb eleme az álommunka. Célja az élettörténet rekonstrukciója, a traumatikus mozzanatok megértése, a személyiség érettségének további növelése és érzelmi erőforrásainak megnyitása.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A módszerről…

A DREAM-terápia emberképe a pszichoanalízis antropológiájára és a dinamikus fejlődésmodellekre épül. A pszichoanalízis kiindulópontja és viszonyítási alapja minden terápiás irányzatnak, mely szerint az ember viselkedésében szerepet játszanak racionális lényén túl intrapszichés, tudattalan tényezők is. A pszichoanalízis a tudattalan vágyakat a viselkedés fő motivációs rugójának tartja, melyek megismerhetők. A dinamikus rövidterápia ötvözi a Ferenczi Sándortól kiinduló aktív technikát, a Bálint Mihály és Paul Ornstein által kidolgozott időhatárolt módszert, illetve a fokális terápia módszertani technikáit. Ferenczi elveti az analitikus passzivitását, felhívta a figyelmet a terapeuta aktivitására, amely ebben az esetben nem kiváró és megengedő, hanem provokáló. Felismerte a viszontáttétel fontosságát, melyet a terápia során felhasználhatónak tart. Mérsékli az asszociációk szabad folyását, aktívabb a kérdezés és az értelmezés. A fokális terápia (fókuszterápia) során a pszichoterapeuta egy, a kliens életében központi szerepet játszó, adott problémára vagy problémakörre fókuszál előre meghatározott, korlátozott időtartamban (néhány hét vagy néhány hónap).

A dinamikus rövidterápia tehát egy időben behatárolt terápiás módszer, mely a problémák hátterében tudattalan, rejtett összefüggéseket keres, ezeket feltárva és tudatosítva éri el a pszichés tünetek feloldását. A tudattalant az álmok feldolgozásával térképezi fel – azonban a folyamat során nem álomfejtés történik, hanem az álomtartalom minél gazdagabb kibontása, és az ahhoz tartozó érzések, képzetek megbeszélése. A DREAM-terapeuta ebben tud segíteni, továbbá az összefüggések megértésében és értelmezésében. Ez hozzásegíthet ahhoz, hogy egyes események a helyükre kerüljenek. Az élettörténeti sémákból megszületik a kliens egyéni fejlődésének története a terápia során, mely az érzelmeinek, fájdalmának, szenvedésének és az örömének a teljesen egyéni létezésmódja.

A módszerspecifikus képzés bemeneti kritériuma

Pszichológusi MA vagy orvosi alapdiploma (utóbbi esetben amennyiben nem pszichiáter vagy pszichiáteri rezidens valaki, akkor a pszichoterápiás képzés propedeutika fázisának elvégzése), illetve a képzés kezdetéig befejezett DREAM egyéni önismeret DREAM kiképző terapeutánál. 

A két féléves képzés díja 120.000 Ft/félév, amit a félév első hónapjának végéig kell befizetni.

A képzésről

A DREAM Egyesületnél a pszichoterapeuta szakvizsga abszolválása a DREAM-terapeuta cím használatára jogosít. DREAM-terapeuta kizárólag pszichoterapeuta (szakorvos, szakpszichológus) lehet. A pszichoterapeuta szakvizsga szintet a módszerspecifikus szint, majd a kiképző terapeuta szint követi.

Pszichoterapeuta szakvizsga szint

Sajátélmény tapasztalat: 20 alkalom (40 óra) egyéi és 150 óra csoport

Elméleti képzés: 100 óra pszichoanalitikus, dinamikus alapismeretek – elmélet, módszerdemonstráció, esetmegbeszélő

Szupervízió: 3 eset (3x20 dupla óra) eltérő DREAM kiképző pszichoterapeutánál

Vizsga: elméleti vizsga és esettanulmány védése

Beszámítás más képzésből: mélylélektani képzésekből, egyedi elbírálás szerint

Módszerspecifikus szint:

Sajátélmény tapasztalat: a pszichoterapeuta szakvizsgához szükséges elváráson felül 20 alkalom (40 óra) egyéni

Elméleti képzés: a pszichoterapeuta szakvizsgához elvártakon túl a DREAM módszerspecifikus képzés hospitálása

Szupervízió: a pszichoterapeuta szakvizsgához elvártakon túl 3 eset (3x20 dupla óra) eltérő DREAM kiképző pszichoterapeutánál

Egyéb: egy DREAM esettanulmány publikálása

Vizsga: esettanulmány védése

Kiképző terapeuta szint:

Sajátélmény tapasztalás: a módszerspecifikus szinthez elvártak

Szupervízió: a módszerspecifikus szinthez szükségesen felül 2 eset (2x20 dupla óra) eltérő DREAM kiképző pszichoterapeutánál

Egyéb: legalább a módszerspecifikus szinthez szükséges publikáció (egy DREAM esettanulmány) és minimum két előadás. A módszerspecifikus szint elérését követően legalább öt év aktív, DREAM-terápiás munka (tíz eset dokumentált vezetése). Emellett aktív részvétel a DREAM-terápia módszerspecifikus képzésein.

További információk: http://dreamterapia.hu/

Forrás:

http://dreamterapia.hu/

https://www.abmedical.hu/dream-terapia/

A kognitív viselkedésterápiák elődjei hatékonyak voltak a szorongásos és depresszív zavarokat illetően, azonban bizonyos komplexebb pszichés zavarok esetében kevésnek bizonyultak. Jeffrey E. Young megteremtette a sématerápiát, mellyel egy új, több szemléletet egybefoglaló (pszichoanalitikus, tárgykapcsolati, kötődési) eljárást hozott létre.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. A Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A kognitív pszichológia képviselői úgy tartják, hogy akkor alakulhat ki diszfunkcionális lelki, viselkedéses működés, ha a személy félreértelmezi a külső ingereket a saját hiedelmei alapján, amik akár sémákba rendeződhetnek. Young úgy vélte, hogy ezek a sémák nagymértékben elősegíthetik a pszichés zavarok kialakulását, legfőképpen azok, amelyek gyermekkorban alakultak ki. A sémák dimenzionális jelleggel bírnak, minél súlyosabb, annál több esetben és intenzívebb érzelmi aktiválódással járnak.

Young 5 sématartományba csoportosította az eddig azonosított 19 korai maladaptív sémát. Ezek a következők:

• Elszakítottság/ elutasítottság sématartomány
• Károsodott autonómia és teljesítőképesség sématartomány
• Kóros másokra irányultság sématartomány
• Aggályosság és gátlás sématartomány
• Károsodott határok/korlátok sématartomány

Young elméletében a séma irányítja a viselkedést, ennek ellenére a viselkedés nem magát a sémát jelenti, hanem a sémával való megküzdési módszert. Három megküzdési mechanizmust különböztetünk meg:

• A sémaelfogadást, mely esetében az egyén preferálja a sémát igazoló szituációkat, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki.
• A sémaelkerülés esetében az egyén elkerüli a séma aktiválódását.
• A sématúlkompenzáció esetén az egyén a sémával ellentétben cselekszik, gondolkozik.

Ezeknek a maladaptív sémák mérésére Young kidolgozta a sématerápiás kérdőívet, mely egy 244 tételes Likert-típusú skála.

Sématerápiás szemlélet:

A sématerápia a teljes személyiségen belüli problémák esetében alkalmazható (étkezési zavarok, depresszió, szorongás, krónikus kapcsolati problémák), azonban akut pszichés megbetegedések kezelésében nem alkalmazható. A sématerápia alkalmazása főként egyéni terápiában, ezen kívül párterápiában is egyaránt hatékonynak bizonyul. A kognitív terápiás módszerek mellett szerepet kapnak a gyermekkori maladaptív tapasztalatok eredetének a feltérképezése. A terápia -,mely lehet rövidtávú és hosszútávú is - során a terapeuta szerepet vállal és hozzásegíti a pácienst a gyermekkor alatt elszenvedett szükségletek kielégítéséhez. Ezen kívül a terapeuta követi a kliens fejlődési útját, igyekszik felismerni a sémákat és azok megjelenésének okát.

A sématerápia menete:

Diagnosztikai interjú során igyekszik a terapeuta felmérni a páciens sémáit, megküzdési mechanizmusait, a sémamódokat, illetve arra is figyelmet szentel, hogy az adott sémák milyen szükséglet kielégítését gátolják, vagy éppen segítik elő aktiválódását.

Négy sématerápiás mérőeszközt említhetünk meg: a Young által kidolgozott Sémakérdőívet (Young, 1999), a Szülői Kérdőívet (YPI; Young, 2000a), a Sémaelkerülő Kérdőívet (Young, 2000b), a Young-Rygh Sémakompenzáló Kérdőívet (Young, 2000c), a Young – Atkinson Sémamód Kérdőívet (Young, 2000d).

Esetkonceptualizációnak nevezzük a Young által leírt öt alapvető érzelmi szükségletet:

• a biztonságos kötődés
• az önkontroll elsajátítása és annak szükségletei
• az autonómia
• a szükségletek és érzelmek szabadon történő kifejezése
• a spontaneitás

A terapeuta kulcsfontosságú szerepe az, hogy megtanítsa a páciensnek, hogy hogyan képes ő maga kielégíteni, valamint késleltetni ezeket a szükségleteket. Young a terapeuta a terápiában való hozzáállását „korlátozott szülői újragondoskodásként” említi.

Képzési lehetőségek Magyarországon:

• a Viselkedés és Kognitív Terápiás Egyesület pszichoterapeuta képzésében integrálta a sématerápia egyes szegmenseit
• a Kognitív és Sématerápiás Központ (VIKOTE)
• Nemzetközi Sématerápiás Egyesület által akkreditált sématerapeuta képzés

Források:

1. Kozékiné, D., H., Zs., Sématerápia alkalmazásának lehetősége egyéni terápiában
2. http://vikote.hu/oktatas/kognitiv-modszerek-bemutatasa/sematerapia/
3. Unoka, Z. (2011). Schema therapy. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 31-45.

Ha a hétköznapi ember a pszichológusra gondol, akkor könnyen egy hipnózis technikát alkalmazó személy juthat eszébe, aki egy nagy bőrfotelben ül miközben “elvarázsolja” a páciense minden problémáját. Vagy esetleg a kuruzslás, cirkuszi trükk fordul meg a fejünkben, ha a hipnózist használjuk, mint hívószót. Ám a pszichológusok nem varázslók, ahogy a hipnózisterápia sem mágia. Azonban rengeteg kérdés felmerülhet az olvasóban: miből is áll ez a technika? Mi zajlik egy ülésen? Esetleg el szeretnék sajátítani a hipnoterápia rejtelmeit, és a képzések tartalma és egyéb részletei érdeklik őket.

A következő pár bekezdéssel célunk lerántani a leplet eme pszichológiai módszerről, amely a szorongással küzdő hétköznapi személytől kezdve egészen az élsportolókig rengeteg ember számára segített az eredményes és könnyebb élet elérésében.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Kuruzslástól a laboratóriumig – a hipnózis története

A hipnózis pszichológiai értelemben vett története visszanyúlik a 18. századig. Előtte is alkalmazták a technikát, azonban akkor még a kuruzsláshoz, mágiához sorolták, hatását pedig a placebo effektnek tulajdonították. Az egyik első tudományos megközelítés Franz Mesmer nevéhez köthető, aki bevezette az animális magnetizmust, mint fogalmat, mely szerint természetes energiaátvitel történik a különböző tárgyak és élőlények között. A hipnoterápia meghatározó alakja volt továbbá Ambroise-Auguste Liebeault, aki azt vallotta, hogy a hipnózisnak pszichológiai alapja van és a megoldást a célszemély elméjében kell keresni, nem egy titokzatos ismeretlen harmadik kirakós darabban.

 A hipnózisról azóta megállapították, hogy módosult tudatállapot, amely hasonlít az álomra vagy a mély meditatív állapotra. Mikor ebben az állapotban vagyunk, nyitottabbak vagyunk a szuggesztiókra, valamint a tudatalatti érzéseink, elfojtott emlékeink is könnyebben felszínre tudnak törni.

Kanapé vs. szobabicikli - A hipnózis fajtái

Több fajtája is létezik ennek a terápiás módszernek, attól függően, hogy milyen úton éri el a terapeuta és a páciens a kívánt módosult tudatállapotot. Az első a direkt hipnózis, mely során a vezénylő személy konkrét „parancsokkal”, instrukciókkal látja el a hipnotizálandó személyt, akinek ezek következtére beszűkül a figyelme. Itt megkülönböztethetünk autoriter, azaz szigorúbb és megengedőbb direkt hipnózist. Az első nehézsége, hogy a megkötött határok miatt a kliensek oldalán könnyebben fellép az ellenállás, nem tudnak ellazulni. A megengedő technika ezzel szemben terelget, a relaxáció egyszerűbben elérhető az emberek számára. A második kategória az indirekt hipnózis, melyet Erickson nevéhez fűzhetünk. Ez a típus már egy dinamikus kapcsolatra épül, mely során a hipnózist vezető szakember figyelemmel kíséri a páciense válaszreakcióit, majd ezeket összesítve alakítja ki, hogy merre viszi tovább a terápiás alkalom menetét.

Azonban nem mindenki számára alkalmas a relaxációs technika. Itt lép képbe a harmadik, legifjabb hipnózisfajta, ami Bányai Éva magyar pszichológushoz köthető, aki kidolgozta az aktív-éber hipnózis metódusát. A páciens passzív relaxáció helyett emelkedő fizikális aktivitási szint következtében éli át a hipnózis élményét. A vezénylő személy ebben az esetben nem konkrét utasításokat ad, hanem a sejtetések segítségével eléri, hogy a célszemély saját figyelmére és aktivitására fókuszáljon. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy közben az említett ember épp egy kerékpáron teker teljes erőbedobással, maga elé meredve. Ezzel a technikával például remekül lehet oldani a sportolók teljesítményszorongását, mely a célvonal előtti pár méteren tör rájuk. 

Lámpaoltástól ébredésig -A hipnózis terápiás alkalmazásának menete

A hipnózist általában, mint kiegészítő terápiát alkalmazzák a szakmabeliek. A gyakorlatoknál fontos, hogy a páciens kényelmesen és biztonságban érezze magát, mind fizikailag és érzelmileg egyaránt. Ezek után a típustól függően szuggesztiókat, azaz a korábban emlegetett sejtetéseket hívja a szakember segítségül annak érdekében, hogy a hipnózist átélő személy eljusson az aktív/passzív módosult tudatállapotba. A relaxációs utat követve gyakran alkalmazzák a fokozatos izomelernyedés technikát, mely során a hipnózist végző személy leírja, ahogy a különböző izomcsoportjai ellazulnak a kliensnek. Azonban ugyanígy alkalmazható egy mentális kép kivetítése pl.: lépcsőn fel- vagy lemenetel, lassú visszaszámlálás stb. A kívánt végső állapotban az ember elfojtott, vagy épp elfelejtett emlékekre és érzelmekre bukkanhat, melyeket eddig nem tudott feldolgozni. Ebben a szakaszban kezdődik meg a terápia érdemi része, mivel ezeket a problémákat járja közösen körül a terapeuta és a kliens a megoldás reményében. A „kimenetel” ebből az elmélyült meditatív állapotból a gyakorlat végén hasonló módon történik, mint az elején, csak épp „felébresztik” az ember testét, aki ezzel újra bekapcsolódik a külvilágba.

Alkalmazása nem csak a terápiában történik, fájdalomcsökkentő hatását az orvostudomány is alkalmazza, olyan régre visszanyúlva, mint a pszichológiai megközelítés, talán még régebb óta. Kifejezetten ajánlott módszer szorongással, hangulatzavarokkal, pszichoszomatikus eredetű problémákkal élők számára, valamint például azoknak, akik valamilyen káros szokásról szeretnének leszokni.

Hogy válhat valakiből ,,hivatásos hipnotizőr”? – a képzésről részletesen

Ahhoz, hogy valaki „professzionális hipnotizőrnek”, vagyis komolyra fordítva a szót hipnoterapeutának hívhassa magát, a Magyar Hipnózis Egyesület szerint a következőkkel kell felvérteznie magát: a képzés megkezdéséhez szükséges pszichológusi vagy orvosi MA-val, valamint egy megkezdett szakpszichológusiképzés. Ez azonban nem minden, ugyanis a recept még tartalmaz 150 óra hipnózis sajátélményt és 15 egyéni, vagy 30 óra csoportos önismeretet. A tanfolyam magába foglal 30 óra elméleti, 150 óra gyakorlati képzést, amely mellé jön a 30 órát felölelő pszichopatológiai kurzus. Ez után már csak a 48 óra szupervízió sorolandó ide, valamint egy kurzus, amely 30 órában dolgozza fel a különböző pszichoterápiás modelleket. Tehát ez összesen 288 óra, mely után megtörténik a kurzus lezárása, és a tanulóból hipnózist gyakorló szakember válik.  További információk elérhetőek az egyesület oldalán, melynek linkje:

https://hipnozis-mhe.hu/oktatas/hipnoterapias_kepzes/kepzes-menete/pszichoterapias-hipnozis-kepzes/

Természetesen nem csak ez az egy képzés létezik, a következő oldalakon megismerhetik az olvasók a további lehetőségeket, például az önhipnózist, az analitikus vagy épp a transzformációs hipnózist: https://www.hipnoziskepzes.hu/

     http://ihha.ca/

     https://www.hipnoziskepzes.hu/

     valamint, ha valakit a külföldi képzési lehetőségek vonzanak:  https://worldscholarshipforum.com/hu/affordable-hypnotherapy-training-programs/

Források:

• Magyar Hipnózis Egyesület oldala: https://hipnozis-mhe.hu/oktatas/hipnoterapias_kepzes/kepzes-menete/pszichoterapias-hipnozis-kepzes/
• https://www.britannica.com/science/hypnosis
• https://johnmongiovi.com/history-hypnosis
• https://mindsetpszichologia.hu/hipnozis-a-klinikumban
• http://drszabocsaba.hu/index.php/11-sajat-munkakbol/22-pszichologiai-valtozasok-kueloenboezo-hipnozisokban

A szex, szexualitás, szexuális vágy sok háztartásban igen kényes beszédtémának bizonyul, sokan elpirulnak ennek a 4 betűs szónak még a hallatára is, nem egy családban pedig teljesen tabutémának számít. Pedig életünknek szerves részét képezi a szexualitás, hiszen egy olyan természetes biológiai motivációkkal rendelkező folyamatról beszélünk, mint például az evés. Miért van akkor mégis ilyen szigorú szabályokkal körülvéve, és miért érzik magukat sokan kellemetlenül, ha beszélniük kell róla?

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A szex rövid története

A szexualitás, mint velünk született ösztön, mely a fajfenntartást biztosítja az utóbbi 2000-3000 évben kezdett kialakulni. Előtte még a fogalmat sem ismerték, nem volt egy átfogó, egységesítő fogalom, mellyel a nemi életet jelölték. A 19. században az orvostudomány fejlődésével fény derült arra, hogy az állatok sőt a növények is mind nemi lények, és nemük igen nagy hatással van a viselkedésükre. Továbbá az anatómiai sajátosságok és a viselkedés összefüggéseire is fontos megállapítások születtek.

Miért lett belőle tabutéma?

A szexualitás fogalma a pszichoanalízis és egyes filozófusok hatására kiterjedt olyan, életünket meghatározó területekre is, mint a szerelem és a személyes boldogság. Azonban a hamarosan bekövetkező iparosodás és a feltörő polgárság hatására bekövetkezett az, aminek hozadéka még a mai nap is sok mindenkit érint: a szex tabutémává vált. Az iparosodás korában a profit érdekében a munkahelyeken szigorú fegyelmet követeltek meg az alkalmazottaktól, a spontán vágyak a profitnak rendelődtek alá, a feltörekvő polgárság a szeretkezés értelmét hivatalosan szinte kizárólag a gyermeknemzésben látta, aminek folyamatáról természetesen nem illett beszélni.

A szexuálpszichológia

A pszichoanalízis képviselői nagy hangsúlyt fektettek a szexualitásra, Sigmund Freud szerteágazó munkásságának szinte minden pontján találkozhatunk vele, a pszichoszexuális fejlődésen át, a libidón keresztül, a csábításelméletig. A szexualitás ilyen kiterjedt fogalomként a pszichoanalízisben szinte magát az életkedvet jelölte. Ebben az időben kezdett kibontakozni az az elgondolás, hogy a szexualitás a személyiség igen szerves része, mely az érzelmeket és a cselekedeteket is irányítja.

Elindult a szexualitás és a szexuális viselkedés részletesebb megismerése, a furcsa szexuális viselkedések feltárásával, a szexuális jelenségek megszámolásával és a szexualitás megmérésével. Ezután kezdődhetett a szexuális problémák gyógyítása a Helen Singer Kaplan  nevéhez fűzhető, a szexuálpszichológia alapjául szolgáló szexterápiával.

Mit csinál a szexuálpszichológus?

Mivel a szex és a szexualitás mindennapjaink igen fontos mozgatórugója, nem meglepő, hogy ha valamilyen szexuális probléma lép fel, az az egész életünkre hatással lehet. Minden személy életében felléphetnek elakadások, kételyek, melyek gyakran összekapcsolódnak a nemi szervekkel. Urbán Róbert szerint maga a szexuális probléma a tökéletes szex iránti vágyból fakad, mely aztán frusztrációhoz vezet. Az ezekkel az elakadásokkal és problémákkal küzdő felnőtteknek hivatott segíteni a szexuálpszichológus, aki az aktuális elakadásra fókuszálva, a jelenben próbálja kezelni a problémát.

A képzésről

A szexuálpszichológiai szakpszichológus szakirányú továbbképzés 4 félév alatt végezhető el. A képzés célja, hogy felkészítse a pszichológusokat szexuális természetű problémák kezelésére, a pszichológia sajátos lehetőségeire támaszkodva. A felvételhez pszichológia mesterképzési szakon szerzett oklevél, vagy pszichológia alapképzési szakon szerzett oklevél és arra épülően szerzett egészségpszichológia mesterképzési szakon szerzett oklevél szükséges. A képzés természetesen elméleti és gyakorlati ismereteket kínál, melybe beletartozik például a szexualitás tárgykörének általános ismeretei, a szexuális életre való felkészítés, részvétel esetismertető csoportban, szupervízió alatti esetvezetés és sajátélmény, pályaszocializáció és terepgyakorlat. A képzés ára 280.000 Ft/félév, kizárólag önköltséges finanszírozási formában indul.

Képzési helyek

ELTE PPK: https://ppk.elte.hu/szakiranyu/szexualpszichologiai-szakpszichologus. A képzés csak abban az esetben indul, ha a felvételizők száma eléri a minimum irányszámot (25 fő).

Források

Meskó, N. (2013). Szex és lélek- A párkapcsolatok pszichológiája. Pannónia Könyvek. https://www.researchgate.net/publication/235933332

Szilágyi V. (2006). Szexuálpszichológia (Köt. 4). Medicina Könyvkiadó Rt. https://mek.oszk.hu/03600/03600/03600.pdf

https://mindsetpszichologia.hu/szexualpszichologia-konyvbemutato-tudositasunk

https://ppk.elte.hu/szakiranyu/szexualpszichologiai-szakpszichologus

A tudattalannal, a megfoghatatlan, láthatatlan elemekkel és ezeknek az emberre gyakorolt jelentős hatásával mindenki találkozott már élete során. A pszichoterápiában az ilyen érzeteknek, benyomásoknak igencsak fontos szerepük van a páciensekkel történő gyógyító munkában. A szimbólumok segítik a szakembert abban, hogy a páciens számára az addigi, ködös érzeteket kézzelfoghatóvá, megismerhetőbbé tegye, ezáltal pedig jelentős változás idézhető elő a személyek gondolkodásában. Ez adja a szimbólumterápia alapvető működési elvét.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. A Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A pszichológiában a képi elemekkel történő munkavégzés elsősorban Junghoz és az általa alkalmazott aktív imaginációs technikához köthető, azonban más pszichológusok és pszichiáterek is foglalkoztak a szimbólumokkal, illetve azoknak a gyakorlati hasznával. A pszichológia új erőiránya, a transzperszonális pszichológia például visszatérően említést tesz a szimbólumokról. Egyik neves képviselője Roberto Assagioli, aki a szimbólumoknak 14 csoportját különböztette meg és hangsúlyozta hatékonyságukat a terápiában.

A pszichoterápiás gyakorlatban tehát már több évtizede jelen van a szimbólumokkal folytatott munka, hiszen rendkívül jó lehetőséget nyújtanak az élményfeldolgozás és a tudatosítás folyamatában. Fontos kiemelni, hogy a szimbólumterápia az autogén tréningen alapuló terápiás eljárás. Ahhoz, hogy a belső képekhez hozzá lehessen férni és érdemben dolgozni lehessen velük, fontos, hogy ellazult, relaxált állapotban legyen a páciens. Ez a fajta módosult tudatállapot segíti őt abban, hogy a logikus, racionális és cenzúrázott gondolkodásról egy szabadabb szemléletre helyeződjön a hangsúly. Ebben a folyamatban a páciensnek lehetősége nyílik arra, hogy befelé figyeljen, új nézőpontot vegyen fel és így a megfoghatatlan érzetek megfogható élményekké, érzelmekké váljanak. Amiket szavakkal nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk közölni, azokat képekkel, szimbólumokkal egyszerűbben tudjuk kifejezésre juttatni. Ez a fajta ősi nyelv, amelyet ilyen esetben alkalmazunk, lényegi eszköz a tudatalattinkkal való kommunikációban, ami pedig kritikus eleme a szimbólumterápiának.

A szimbólumterápia mind egészséges, mind pedig neurotikus, fóbiás és pszichoszomatikus problémákkal küzdő személyeknél is alkalmazható, ez utóbbiak esetében a leghatékonyabb. Amiben a páciensnek segíthet a szimbólumterápia:

• nyitottá válás
• problémák felismerése
• összefüggések megértése, tudatosítása
• mintázatok felismerése
• elfojtott érzelmek feloldása
• konfliktusok, krízisek megoldása
• önismeret mélyítése

Azok számára, akiket érdekelhet a szimbólumterápiában való részvétel, érdemes olyan szakemberek felkeresése, akik relaxációs és szimbólumterapeuta képesítéssel rendelkeznek. Akiknek viszont maga a képzés keltette fel az érdeklődését, azoknak ajánlom figyelmébe a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületet, ugyanis ez az egyetlen olyan egyesület, amelynél akkreditált szimbólumterápiás képzés folyik. A képzéssel kapcsolatos legfontosabb információk egyike, hogy a szimbólumterápia (meditáció-imagináció) egy autogén tréningre épülő képzés, amely 220 óra sajátélményt, 70 óra elméletet és 70 óra szupervíziót foglal magában.

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület honlapja: https://relaxacio.hu/

Források:

• Bagdy E. (2013). Álmok, szimbólumok, terápiák. Budapest: Kulcslyuk Kiadó
• Szentmiklóssy Margit klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta honlapja http://pszichologus-pszichoterapeuta.hu/cikkek/mi-a-relaxacios-es-szimbolumterapia
• Leindler Milán pszichológus, relaxációs és szimbólumterapeuta honlapja https://www.leindlermilan.com/szimbolumterpia
• Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület https://relaxacio.hu/
• Maslow, A., Wilber, K. & Assagioli, R. (2006). Bevezetés a transzperszonális pszichológiába: Válogatás Abraham Maslow, Roberto Assagioli és Ken Wilber írásaiból. Budapest: Ursus Libris
• Mindset Pszichológia - Látható, amely valami láthatatlant jelenít meg – a szimbólumterápia lehetőségeiről https://mindsetpszichologia.hu/lathato-amely-valami-lathatatlant-jelenit-meg-a-szimbolumterapia-lehetosegeirol
• Most Pszichoterápiás Központ http://mostpszicho.hu/relaxacios-es-szimbolumterapia/
• Natúrsziget – Lóránth Ida https://www.natursziget.com/eletmod/20100825-a-kepessegeket-erosito-szimbolumterapia
• Szabó E. J. (2016.02.28.) “A meditáció egy olyan tudás, ami genetikailag belénk van kódolva” – Interjú Dr. Márky Ádámmal. Psychoforyou https://pszichoforyou.hu/meditacio-interju-marky-adam/

Az analitikus, dinamikus terápiák klasszikus pszichoanalitikus elméletekre épülnek. Gondolhatunk itt a személyiségelméletekre, terápiás elméletre, vagy a pszichoanalitikus betegségelméletre. A terápiás eljárás célja a kliens megoldatlan konfliktusainak feltárása, annak tudatosítása, hogy múltbeli tapasztalataink hogyan befolyásolják a jelenünket. Az eljárás a belső konfliktusok mellett nagy hangsúlyt fektet a terápiás kapcsolatra, illetve a páciens belső konfliktusaira.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához. 

A pszichodinamikus terápia története

A freudi pszichoanalízis, az énpszichológia és tárgykapcsolat elméletek, illetve Kohut szelf-pszichológiája is hatással volt a mai pszichodinamikus terápiára. Freud munkásságából például kiemelkedő jelentőségű a strukturális modell, mely a személyiséget három részre, az ösztönénre, a felettes énre, illetve az ezek között közvetítő funkciót betöltő ego-ra osztja. Elméletében megjelennek az elhárító mechanizmusok is, melyek a fájdalom és konfliktusok minimalizálását és a pszichés egyensúlyt hivatottak fenntartani. Freud elméleteiből nőtte ki magát később az énpszichológia, vagy ego-pszichológia, ami a korai pszichoanalitikus elméletekkel ellenben az ego-t már adaptív funkciókkal is felruházza. Hasonló módon az énpszichológiához, a tárgykapcsolat elmélet megközelítését is először brit pszichoanalitikusok körvonalazták. Az elmélet központjában azonban már az egyén körül lévő „fontos mások” kerülnek a fókuszba, teret adva a környezet fontosságának vizsgálatára a személyiség, és a belső konfliktusok alakulásában. Végezetül Kohut, szelf-pszichológiai elméletének megalkotásakor a hangsúlyt arra fektette, hogy az egyén szubjektív megélése a tapasztalatait illetően, hogyan befolyásolják személyiségét, énképét és önbecsülését.

A négy iskolának eltérő, de egyben hasonló elméletei is vannak a személyiségről, a pszichopatológiák kialakulásáról, különböző terápiás módszerekkel dolgoznak, melyek mindegyikének vannak előnyei és hátrányai is.  A korai elméleteik azonban egytől-egyig megjelennek a ma is ismert pszichodinamikus terápia folyamatában.

A módszer a gyakorlatban

A hosszú pszichodinamikus terápiában a gyógyulási folyamat akár évekig is eltarthat. A terápiás eljárás célja gyakran az, hogy a kliens identitásának egy részében változás következzen be. Ezzel ellenben a rövid dinamikus terápiákra jellemző az időhatár súlyossága. A terápiás folyamat általában 10-40 ülésből áll, heti egyszeri találkozásokkal. A pszichodinamikus folyamat ebben az esetben fókuszált, azaz kiragad egyes összefüggéseket, melyek lehetnek a páciens aktuális problémái vagy tünetei. Az aktuális fókuszt vagy problémát az ülések során a terapeuta és a páciens tudattalan mechanizmusokkal összefüggésben tárja fel. A rövid dinamikus pszichoterápia további jellemzője, hogy szakaszokra tagolódik, mely szakaszokban a terapeutának más-más feladatai lehetnek. Ilyen hangsúlyos szakasz például a leválás szakasza, mely sok páciensben gyakori szorongást, illetve egyéb belső folyamatokat indíthat be a két fél között kialakult intenzív kapcsolat következtében.

Mindkét módszer során nagy hangsúlyt kap a terápiás kapcsolat, a belső konfliktusok és az áttételi- viszontáttételi összefüggések, azaz azon jelenségek, amelyek során a kliens saját belső viszonyulásait a terapeutára vetíti, melynek következtében a terapeutában is bizonyos változások következnek be.

Milyen a pszichodinamikusan orientált terapeuta?

Az analitikusan orientált terapeuták az ülések során kevésbé válaszkészek, visszajelzések, megerősítések terén visszafogottabbak más terapeutákhoz képest. Ritkán vesznek fel „tréneri” vagy „baráti” jellegű hangnemet. Ellenben arra bíztatják pácienseiket, hogy szabadon osszák meg gondolataikat, asszociációikat a szakemberrel, mely elérésében a csönd gyakran tudatosan is alkalmazott feszültségkeltő eszköz. Saját érzéseikből, gondolataikból keveset osztanak meg a pácienssel, céljuk ugyanis maga a terapeuta és a páciens közötti kapcsolat, azaz a terápiás kapcsolat megerősítése.

A képzésről

Az Tündérhegyi Európai Pszichoterápiás Képzés és a Pszichoanalitikusan Orientált Képző Egyesület (POPKE), illetve a Semmelweis Egyetem rendszeresen indít képzéseket Budapesten.

A képzés részei:

• sajátélmény

• 250 óra egyéni sajátélmény a TH képzés által elfogadott sajátélmény kiképző terapeutánál, vagy
• 150 óra (hozott) csoport- vagy egyéni sajátélmény és
• 100 óra egyéni sajátélmény a TH képzés által elfogadott sajátélmény terapeutánál.
• illetve egyes esetekben hozott sajátélményt is elfogadnak

• elmélet (120 óra)
• szupervízió (80 óra csoportos, 10 óra egyéni szupervízió

Bővebben olvasni ill. tájékozódni az alábbi holnapon lehet: https://www.tunderhegy.hu/

Források:

Füredi János; Németh Attila (szerk.) (2015): A pszichiátria magyar kézikönyve, Animula Szakkiadó, Budapest.

https://www.tunderhegy.hu/fokuszalt-pszichodinamikus-pszichoterapi

https://www.bura.hu/szakmai-informaciok/terapiak/pszichodinamikus-terapia

http://www.kapcsolatterapia.hu/pszichodinamikusterapia.html

Marcelino, Nils Holgersson, Az állatok nyelvén tudó juhász és még sorolhatnánk gyermekkorunk azon mesehőseit, akiknek különleges képessége közé tartozott, hogy tudtak az állatok nyelvén is beszélni. Mai fejjel hajlamosak vagyunk legyinteni egyet és jót mosolyogni ezen. Azonban, ha betekintést nyerünk e különleges nyelv hátterébe, könnyen beláthatjuk, hogy nem feltétlenül kell élő szó, egy terapeuta jelenléte vagy egy pszichológiai témájú szakkönyv ahhoz, hogy a lélek gyógyulhasson, a test erősödhessen, az agy pedig fejlődhessen. A jelen cikk útmutatást nyújt az állatasszisztált terápiák világába, ismertetve azok jótékony hatását az emberre, kisgyermekkortól kezdve egészen az utolsó percekig.

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

A kezdetektől napjainkig – Az állatasszisztált terápiák fejlődése

Az állatasszisztált terápiák alkalmazása egészen a XVIII. századik nyúlik vissza. Belgiumban a munkaterápiás programokban alkalmazták, hogy motiválják a betegeket a különböző feladatok elvégzésére. Az akkori Angliában pedig az állatok pszichiátriai betegségekkel küzdő páciensekre gyakorolt jótékony hatását ismerték fel. A XIX. században Németországban is elismerték a módszert, hiszen az epilepsziások körében azon kevés inger közé tartozott az állattartás és a lovasterápia, amelyek tünetenyhítőnek bizonyultak. A II. világháborút követően pedig a túlélők rehabilitációjában is részt vettek terápiás állatok, ugyanis a poszttraumás stressz szindróma kezelésében jótékony hatást értek el velük. Az igazán nagy áttörést a ’60-as években, Boris Levinson amerikai pszichiáter hozta, aki egy véletlen folytán magával vitte kutyáját, „Jingles”-t az egyik terápiás alkalmára. Levinson akkoriban egy szociális viselkedési zavarban szenvedő kisgyermekkel foglalkozott, aki ezen az alkalmon váratlan javulást mutatott. A kutya könnyedén felkeltette a kisfiú érdeklődését, kommunikációt kezdeményezett az állat felé és motiválttá vált az interakció fenntartására is. Ezentúl az állat, főként a kutya a közvélemény számára is elfogadott terápiás segítővé vált. Egy kutatás felmérése alapján ma már majdnem 20 ezer terápiás kutya végez segítő munkát az Egyesült Államokban.[i]

Miben rejlik a varázslat? - Az állatasszisztált terápia jótékony hatásai

A terápiás módszer széleskörű támogató szerepet nyújt, mind a fiziológiai, mind az affektív, mind pedig a szociális ráhatások terén. Számos kutatás bebizonyította, hogy egy állat simogatásakor csökken a vérnyomás és a szívritmus, ennek következtében pedig a személy nyugodtabbá válik, stressz szintje lecsökken. Ezen felül, a légzésre is pozitív hatást gyakorol az említett taktilis inger. Baun és munkatársai vizsgálatukban (1984) bizonyosságot találtak arra vonatkozóan is, hogy saját állatunk érintése közben nagyobb mértékben csökken a légzésfrekvencia, mint egy idegen állat simogatásakor, azonban mindkettő eset megnyugtatóbbnak bizonyult még az olvasásnál is. Természetesen az állatok puszta jelenléte is tud stresszcsökkentőként hatni, amennyiben a közvetlen érintésre nincs lehetőség (Babos, 2013).

A humanisztikus pszichológia kihangsúlyozza az állatasszisztált terápia érzelmi hatását is. Ez főként az állatok felől jövő követelések nélküli szereteten és feltételek nélküli elfogadáson alapszik. Az állatoknak figyelemfelkeltő és figyelemfenntartó szerepe ismert, ez pedig segít a stresszel való megküzdésben és a relaxált állapot elérésében. E felvetésre épülően született meg a biofília kifejezés, amely értelmében egy állat látványa, akár a természetben, akár egy képen, megnyugtatóan hat az emberi pszichére (O’Haire, 2010). A kutya továbbá képes felismerni az emberi érzéseket és viselkedését képes megváltoztatni ennek tükrében. Tehát képes egyfajta empátia kimutatására, így könnyen képessé válunk megosztani velünk szomorúságunkat és bánatunkat. Másfelől pedig egyfajta biztonságérzetet is kölcsönöz a kutyatartás. Az emberek ezáltal gondoskodhatnak valakiről és átélhetik azt a bizonyos „szükség van rám” érzést. Egy háziállat célt ad a mindennapjaiknak, megkívánja, hogy felelősségérzettel és gondviselő magatartással álljanak valakihez (Babos, 2013).

Szociális szempontból a kapcsolódás könnyedségét biztosítja egy állat. Ezt kiválóan bizonyítja egy felmérés, ami szerint több, mint tízszer nagyobb eséllyel kezd el társalogni egy személy egy kutyát sétáltatóval, mint egy egyedül gyaloglóval (Messent, 1983; id. Cusack, 1988). Egy állatasszisztált terápia cselekvő és nonverbális. Például egy lovasterápia esetében megjelenik a beteg komplex működése. Nem csak az elakadások jelennek meg, hanem a helyzettel való megküzdés is a valóságban történik meg. Nem az aggasztó múlt és a félelmet keltő jövő hat ránk, hanem a cselekvő jelenben érezhetjük magunkat. Ezáltal az adaptív válaszok megélhetőek lesznek, és amennyiben sikeresen megküzdünk a nehézséggel, azonnali megerősítést is nyerhetünk. Az állatok úgynevezett jégtörő funkciója a nehezen megközelíthető betegeknél, például a valamilyen szociális zavarral (pl. autizmus spektrum zavar, figyelemhiányos hiperaktivitás) küzdők esetében hasznosítható a leginkább, hiszen miután a kliens nyitott az állat felé, áttétel segítségével ez a kapcsolódás és bizalom áthelyeződik a terapeutára is, így a terápiás intervenciók elérhetővé válnak.[ii]

Kicsiktől a nagyokig – Mely korcsoportokban hasznosítható a leginkább ez a terápiás módszer?

Az állatasszisztált terápiának három fő formája létezik. Az első a pedagógiai program, ahol egyfajta motivációs társként van jelen a kutya például óvodai és iskolai foglalkozásokon. Egy-egy helyzet gyakorlati prezentálása kiváltképp működik állatasszisztált segítséggel, főként a gyermekek körében. A második a konkrét terápia, azaz a fejlesztés és a rehabilitáció. Ezt főként a pszichiátriai betegek, a mozgáskorlátozottak és az értelmileg akadályozottak körében alkalmazzák. Az utolsó pedig a látogató program, ami ugyanúgy alkalmazható a terápiás helyzetekben. Főként életminőség javítására szolgál, hiszen mint már említettem, a kutya simogatása és önzetlen szeretete pozitív érzelmeket vált ki. Az idősek körében vagy a hospice ellátásban részesülők körében van ennek nagy jelentősége, hiszen az élet utolsó fejezetének könnyebbé tétele és megszépítése az emberi és állati segítségnyújtás egyik sokszor észrevétlen, de legtisztább ékköve.

Végezetül talán már mindannyian érezzük, hogy mi is érthetünk az állatok nyelvén, és még csak szavak sem kellenek hozzá. Elég csupán egy terápiás helyzet és egy érző, nyitott szív. A megértés garantált.[iii]

Állatasszisztált foglalkozásokat kínáló terápiás központok:

• Bárányfelhő - Fejlesztő és Terápiás Központ (Budapest): https://baranyfelho.hu/
• TámUgatók – Terápiás és Segítőkutyás Alapítvány (Budapest): https://www.tamugatok.hu/
• Bella Tanoda – Képesség-és Mozgásfejlesztő Kuckó Terápiás Kutyákkal (Pécs)
• Pszichológiai Lovasterápia – Unicornis Humánszolgálati Alapítvány (Budapest)
• Zabszalma Lovasterápia Központ (Budapest): http://zabszalmalovasterapia.hu/

Szakirodalmi források:

BABOS, E. (2013). Állatasszisztált terápia - Módszertani előtanulmány óvodáskorú gyerekek kutyáva történő fejlesztésére. Alkalmazott Pszichológia, 13(3):59-81.

BAUN, M. M., BERGSTROM, N., LANGSTON, N. F., THOMA, L. (1984): Physiological Effects of Petting Dogs: Influences of Attachment. In ANDERSON, R. K., HART, B. L., HART, L. A. (ed.) (1984): The Pet Connection – Its Influence on Our Health and Quality of Life. Minnesota. 162–171.

CUSACK, O. (1988): Pets and Mental Health. The Haworth Press, New York–London.

O’HAIRE, M. (2010): Companion animals and human health: Benefits, challenges, and the road ahead. Journal of Veterinary Behavior: Clinical Applications and Research, 5(5). 226–234.

Elektronikus források:

[i] http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Allatasszisztalt_foglalkozasV2/331az_llatasszisztlt_terpia_rvid_trtnete.html

[ii] http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/az_allatasszisztalt_terapiak_szerepe_a_termeszetes_egyensuly_helyreallitasaban

[iii] https://www.doktormancsok.hu/allatasszisztalt-terapia/

Chögyam Trungpa, a tibeti buddhista meditációs mester 1974-ben így fogalmazott: „a buddhizmus a pszichológián keresztül fogja meghódítani a Nyugatot”. A jóslat rögös útját tölgyek hűsítő árnya helyett el nem fogadás és szkepticizmus övezte, ám napjainkban elismert beteljesülése babérkoszorúk lengésétől hangos. Hiszen úgy történt, ahogy az ige szállt: számos pszichológiai elmélet erős párhuzamot von a buddhista koncepciókkal és ily módon, karöltve vonultak be a köztudatba. E kapcsoltot megerősítik olyan képalkotó eljárások is, mint az EEG, PET vagy fMRI, melyek segítségével kimutatták, hogy egyes meditációs technikák hogyan változtatják meg az agy működését: jellemzően erősödik a bal prefrontális lebenynek és olyan kéreg alatti területeknek az aktivitása, melyek összefüggésben állnak az érzelemszabályozással, a tanulással, a memóriával és az önreflexióval.

Tudjuk, a legtöbbünknek nem volt még szerencséje visszaköszönni saját agyműködésének hullámformában papírra vetett másának, így talán nem is nyerő ily módon indítani a témával történő barátkozást. Most, hogy tudjuk, a tudomány stabil, gótikus támpillérei is támogatják a területet, forduljunk el az ódon falaktól és tekintsünk fel az égre. Mindent eláraszt a nyári délután lemenő napjának narancs melege, mi megállunk, szemünk lehunyja magát, nem mi tesszük, ahogy mosolyunk is önálló életre kelve nyúlik el arcunkon görbén és kedvesen. Minden világos: ez egy nyári délután, amikor a lemenő nap narancs melege arcunkat simogatja. Mindez most történik. Az viszont talán nem tiszta számunka, hogy ebben a pillanatban éppen a buddhista mindfulness technikájával élünk. Miért olyan kellemes ez az érzés? Miért olyan eredményes ez a technika?

A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.

Buddhista tanok és kognitív tudomány… kolostor vagy újépítésű rendelő fedele alatt?

A buddhizmus célja – amennyiben élhetek az egyszerűsítés eszközeivel, tekintettel cikksorozatunk korlátaira és helyszűkére – a szenvedéstől való megszabadulás. Ahogyan már csak a korábbiakban bemutatott terápiás eljárásokból kiderül, a pszichológia tudománya is hasonló szándékkal ontja újabbnál újabb hajtásait, érleli gyümölcseit a gyógyulásra éhezőknek. Gondolhatunk itt korunk olyan jellemző nyavajáira, mint a depresszió, alvászavar, függőségek vagy szorongás, de a bemutatásra váró módszerek a mindennapi stresszel való megküzdés és általános közérzetünk javítására is megoldást kínál. Félretéve olyan vitapontokat a két megismerési ágazat között, mint például a nyugati pszichológiában közkedvelt „test-lélek” dualitás problematikája és a buddhizmus által tagadott én-fogalom önálló entitásként való kezelése, kijelenthetjük, hogy létezik egy elágazásoktól nem mentes, de egy irányú út, melynek végén a téves fogalmak és képzetek igaz kognitív tudássá válnak. De elég a várakozásból: milyen pszichológiai módszereket kínál a többezer éves keleti bölcsesség a mai modern ember számára?

Hogyan képzeljem el a terápiás üléseket?

Számos lehetőség közül szelektálva első sorban az éberséglapú terápiás eljárásokról hoztunk kóstolót az idegen ízekre vágyóknak. E módszer lényege, hogy a klienst bátorítsuk az introspekció gyakorlására, érzéseinek, gondolatainak, tetteinek tudatosítására. Eredményképpen nem a magatartás közvetlen megváltoztatása révén következik be a változás, hanem a viselkedés tudatosítása szolgál a spontán gyógyulás ajtajának kulcsaként. A terapeuta feladata pedig, hogy különféle instrukciók használatával terelje az utazót belső világa felé. Ezek a meditációs gyakorlatok a relaxáció segítségével érik el az érzelmi feszültségek feloldását. Napjainkban a legismertebb és leginkább alkalmazott ilyen technika a mindfulness módszere, mely tudatos jelenlétet jelent. Ennek értelmében az egyén elsajátítja a testi érzések és azokra adott válaszreakcióinak elkülönített vizsgálatát, megtanulja, hogy a kettő együttjárása nem szükségszerű és így felismerhetővé válnak az olyan téves asszociációk, mint az én fájdalommal és szenvedéssel való azonosítása.

A klasszikus program egy 8 hétig tartó folyamat, mely során a klienst csoportos terápia keretei között önvizsgálatra buzdítják és ezáltal szembesülhet saját stresszkeltő tényezőivel. Jóga gyakorlatokkal kiegészített ülő, fekvő és sétáló meditáció során a légzés, a testi érzések, gondolatok és érzelmek pillanatról pillanatra történő megfigyelése történik. Ez a gyakorlati tudás később generalizálódik a hétköznapok eseményeire, így azokat éber figyelemmel követhetjük. A jelen pillanatra irányított tudatos figyelemnek köszönhetően függetlenedni tudunk a múlt eseményeitől és a jövővel kapcsolatos szorongásainktól. A mentális történésekre összpontosítva a résztvevőket megtanulják, hogyan vizsgálják belső folyamataikat ítélkezéstől mentesen, így negatív gondolataikkal és érzéseikkel szemben megfigyelőként és nem azok elszenvedőiként állhatnak. A programnak különböző variációi léteznek az egyes problémák sikeres leküzdésére, így találkozhatunk éberségalapú kognitív terápiával, stresszcsökkentő, visszaesést megelőző, kapcsolaterősítő, evésre figyelő tréninggel, dialektikus (önkárosító viselkedések módosítására irányuló) viselkedésterápiával, hogy néhányat említsek a kínálatok gazdag tárházából.

Igencsak hívogató, de Európában…

… és már akár Magyarországon is léteznek akkreditált intézmények, amelyek szolgálnak a megszerezni kívánt tudással. Ilyenek például:

• A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (https://www.tkbf.hu/)
• SHANTI Oktatási Központ (https://teachingofshanti.com/)
• Magyarországi Drukpa Kagyü Buddhista Közösség (https://www.buddhistaegyhaz.hu/nyito-oldal )
• Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék (https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/tudomanyos-kutatomunka/kutatasi-teruletek/mindfulness/)

Források:

Porosz, T. (2010). A buddhista pszichológia és gyakorlati alkalmazása nyugaton. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(2), 85-113. DOI: 10.1556/Mental.11.2010.2.1

https://mindsetpszichologia.hu/pszichologia-es-buddhizmus-nyugaton-is-ervenyes-amit-a-zen-uzen-1-resz