Ha a hétköznapi ember a pszichológusra gondol, akkor könnyen egy hipnózis technikát alkalmazó személy juthat eszébe, aki egy nagy bőrfotelben ül miközben “elvarázsolja” a páciense minden problémáját. Vagy esetleg a kuruzslás, cirkuszi trükk fordul meg a fejünkben, ha a hipnózist használjuk, mint hívószót. Ám a pszichológusok nem varázslók, ahogy a hipnózisterápia sem mágia. Azonban rengeteg kérdés felmerülhet az olvasóban: miből is áll ez a technika? Mi zajlik egy ülésen? Esetleg el szeretnék sajátítani a hipnoterápia rejtelmeit, és a képzések tartalma és egyéb részletei érdeklik őket.
A következő pár bekezdéssel célunk lerántani a leplet eme pszichológiai módszerről, amely a szorongással küzdő hétköznapi személytől kezdve egészen az élsportolókig rengeteg ember számára segített az eredményes és könnyebb élet elérésében.
A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. Az Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.
Kuruzslástól a laboratóriumig – a hipnózis története
A hipnózis pszichológiai értelemben vett története visszanyúlik a 18. századig. Előtte is alkalmazták a technikát, azonban akkor még a kuruzsláshoz, mágiához sorolták, hatását pedig a placebo effektnek tulajdonították. Az egyik első tudományos megközelítés Franz Mesmer nevéhez köthető, aki bevezette az animális magnetizmust, mint fogalmat, mely szerint természetes energiaátvitel történik a különböző tárgyak és élőlények között. A hipnoterápia meghatározó alakja volt továbbá Ambroise-Auguste Liebeault, aki azt vallotta, hogy a hipnózisnak pszichológiai alapja van és a megoldást a célszemély elméjében kell keresni, nem egy titokzatos ismeretlen harmadik kirakós darabban.
A hipnózisról azóta megállapították, hogy módosult tudatállapot, amely hasonlít az álomra vagy a mély meditatív állapotra. Mikor ebben az állapotban vagyunk, nyitottabbak vagyunk a szuggesztiókra, valamint a tudatalatti érzéseink, elfojtott emlékeink is könnyebben felszínre tudnak törni.
Kanapé vs. szobabicikli - A hipnózis fajtái
Több fajtája is létezik ennek a terápiás módszernek, attól függően, hogy milyen úton éri el a terapeuta és a páciens a kívánt módosult tudatállapotot. Az első a direkt hipnózis, mely során a vezénylő személy konkrét „parancsokkal”, instrukciókkal látja el a hipnotizálandó személyt, akinek ezek következtére beszűkül a figyelme. Itt megkülönböztethetünk autoriter, azaz szigorúbb és megengedőbb direkt hipnózist. Az első nehézsége, hogy a megkötött határok miatt a kliensek oldalán könnyebben fellép az ellenállás, nem tudnak ellazulni. A megengedő technika ezzel szemben terelget, a relaxáció egyszerűbben elérhető az emberek számára. A második kategória az indirekt hipnózis, melyet Erickson nevéhez fűzhetünk. Ez a típus már egy dinamikus kapcsolatra épül, mely során a hipnózist vezető szakember figyelemmel kíséri a páciense válaszreakcióit, majd ezeket összesítve alakítja ki, hogy merre viszi tovább a terápiás alkalom menetét.
Azonban nem mindenki számára alkalmas a relaxációs technika. Itt lép képbe a harmadik, legifjabb hipnózisfajta, ami Bányai Éva magyar pszichológushoz köthető, aki kidolgozta az aktív-éber hipnózis metódusát. A páciens passzív relaxáció helyett emelkedő fizikális aktivitási szint következtében éli át a hipnózis élményét. A vezénylő személy ebben az esetben nem konkrét utasításokat ad, hanem a sejtetések segítségével eléri, hogy a célszemély saját figyelmére és aktivitására fókuszáljon. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy közben az említett ember épp egy kerékpáron teker teljes erőbedobással, maga elé meredve. Ezzel a technikával például remekül lehet oldani a sportolók teljesítményszorongását, mely a célvonal előtti pár méteren tör rájuk. 
Lámpaoltástól ébredésig -A hipnózis terápiás alkalmazásának menete
A hipnózist általában, mint kiegészítő terápiát alkalmazzák a szakmabeliek. A gyakorlatoknál fontos, hogy a páciens kényelmesen és biztonságban érezze magát, mind fizikailag és érzelmileg egyaránt. Ezek után a típustól függően szuggesztiókat, azaz a korábban emlegetett sejtetéseket hívja a szakember segítségül annak érdekében, hogy a hipnózist átélő személy eljusson az aktív/passzív módosult tudatállapotba. A relaxációs utat követve gyakran alkalmazzák a fokozatos izomelernyedés technikát, mely során a hipnózist végző személy leírja, ahogy a különböző izomcsoportjai ellazulnak a kliensnek. Azonban ugyanígy alkalmazható egy mentális kép kivetítése pl.: lépcsőn fel- vagy lemenetel, lassú visszaszámlálás stb. A kívánt végső állapotban az ember elfojtott, vagy épp elfelejtett emlékekre és érzelmekre bukkanhat, melyeket eddig nem tudott feldolgozni. Ebben a szakaszban kezdődik meg a terápia érdemi része, mivel ezeket a problémákat járja közösen körül a terapeuta és a kliens a megoldás reményében. A „kimenetel” ebből az elmélyült meditatív állapotból a gyakorlat végén hasonló módon történik, mint az elején, csak épp „felébresztik” az ember testét, aki ezzel újra bekapcsolódik a külvilágba.
Alkalmazása nem csak a terápiában történik, fájdalomcsökkentő hatását az orvostudomány is alkalmazza, olyan régre visszanyúlva, mint a pszichológiai megközelítés, talán még régebb óta. Kifejezetten ajánlott módszer szorongással, hangulatzavarokkal, pszichoszomatikus eredetű problémákkal élők számára, valamint például azoknak, akik valamilyen káros szokásról szeretnének leszokni.
Hogy válhat valakiből ,,hivatásos hipnotizőr”? – a képzésről részletesen
Ahhoz, hogy valaki „professzionális hipnotizőrnek”, vagyis komolyra fordítva a szót hipnoterapeutának hívhassa magát, a Magyar Hipnózis Egyesület szerint a következőkkel kell felvérteznie magát: a képzés megkezdéséhez szükséges pszichológusi vagy orvosi MA-val, valamint egy megkezdett szakpszichológusiképzés. Ez azonban nem minden, ugyanis a recept még tartalmaz 150 óra hipnózis sajátélményt és 15 egyéni, vagy 30 óra csoportos önismeretet. A tanfolyam magába foglal 30 óra elméleti, 150 óra gyakorlati képzést, amely mellé jön a 30 órát felölelő pszichopatológiai kurzus. Ez után már csak a 48 óra szupervízió sorolandó ide, valamint egy kurzus, amely 30 órában dolgozza fel a különböző pszichoterápiás modelleket. Tehát ez összesen 288 óra, mely után megtörténik a kurzus lezárása, és a tanulóból hipnózist gyakorló szakember válik. További információk elérhetőek az egyesület oldalán, melynek linkje:
https://hipnozis-mhe.hu/oktatas/hipnoterapias_kepzes/kepzes-menete/pszichoterapias-hipnozis-kepzes/
Természetesen nem csak ez az egy képzés létezik, a következő oldalakon megismerhetik az olvasók a további lehetőségeket, például az önhipnózist, az analitikus vagy épp a transzformációs hipnózist: https://www.hipnoziskepzes.hu/
https://www.hipnoziskepzes.hu/
valamint, ha valakit a külföldi képzési lehetőségek vonzanak: https://worldscholarshipforum.com/hu/affordable-hypnotherapy-training-programs/
Források:
- Magyar Hipnózis Egyesület oldala: https://hipnozis-mhe.hu/oktatas/hipnoterapias_kepzes/kepzes-menete/pszichoterapias-hipnozis-kepzes/
- https://www.britannica.com/science/hypnosis
- https://johnmongiovi.com/history-hypnosis
- https://mindsetpszichologia.hu/hipnozis-a-klinikumban
- http://drszabocsaba.hu/index.php/11-sajat-munkakbol/22-pszichologiai-valtozasok-kueloenboezo-hipnozisokban
