A kognitív viselkedésterápiák elődjei hatékonyak voltak a szorongásos és depresszív zavarokat illetően, azonban bizonyos komplexebb pszichés zavarok esetében kevésnek bizonyultak. Jeffrey E. Young megteremtette a sématerápiát, mellyel egy új, több szemléletet egybefoglaló (pszichoanalitikus, tárgykapcsolati, kötődési) eljárást hozott létre.
A pszichológushallgatók számára fontos tájékozódni a különböző, rendelkezésükre álló módszerspecifikus képzések felől, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző terápiás eljárást. A Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata, ezért egy cikksorozat keretein belül igyekszik összegyűjteni a képzéseket, és ezáltal próbál segítséget nyújtani pszichológus hallgatók számára. A cikkek azonban nem csak a segítő szakmát választó hallgatóknak szolgálhatnak iránymutatásként, hanem azoknak az olvasóknak is, akik épp pszichológus-keresésen gondolkoznak. A cikkekből támpontokat kaphatnak, amik hozzájárulnak a számukra legmegfelelőbb szakember megtalálásához.
A kognitív pszichológia képviselői úgy tartják, hogy akkor alakulhat ki diszfunkcionális lelki, viselkedéses működés, ha a személy félreértelmezi a külső ingereket a saját hiedelmei alapján, amik akár sémákba rendeződhetnek. Young úgy vélte, hogy ezek a sémák nagymértékben elősegíthetik a pszichés zavarok kialakulását, legfőképpen azok, amelyek gyermekkorban alakultak ki. A sémák dimenzionális jelleggel bírnak, minél súlyosabb, annál több esetben és intenzívebb érzelmi aktiválódással járnak.
Young 5 sématartományba csoportosította az eddig azonosított 19 korai maladaptív sémát. Ezek a következők:
- Elszakítottság/ elutasítottság sématartomány
- Károsodott autonómia és teljesítőképesség sématartomány
- Kóros másokra irányultság sématartomány
- Aggályosság és gátlás sématartomány
- Károsodott határok/korlátok sématartomány
Young elméletében a séma irányítja a viselkedést, ennek ellenére a viselkedés nem magát a sémát jelenti, hanem a sémával való megküzdési módszert. Három megküzdési mechanizmust különböztetünk meg:
- A sémaelfogadást, mely esetében az egyén preferálja a sémát igazoló szituációkat, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki.
- A sémaelkerülés esetében az egyén elkerüli a séma aktiválódását.
- A sématúlkompenzáció esetén az egyén a sémával ellentétben cselekszik, gondolkozik.
Ezeknek a maladaptív sémák mérésére Young kidolgozta a sématerápiás kérdőívet, mely egy 244 tételes Likert-típusú skála.
Sématerápiás szemlélet:
A sématerápia a teljes személyiségen belüli problémák esetében alkalmazható (étkezési zavarok, depresszió, szorongás, krónikus kapcsolati problémák), azonban akut pszichés megbetegedések kezelésében nem alkalmazható. A sématerápia alkalmazása főként egyéni terápiában, ezen kívül párterápiában is egyaránt hatékonynak bizonyul. A kognitív terápiás módszerek mellett szerepet kapnak a gyermekkori maladaptív tapasztalatok eredetének a feltérképezése. A terápia -,mely lehet rövidtávú és hosszútávú is - során a terapeuta szerepet vállal és hozzásegíti a pácienst a gyermekkor alatt elszenvedett szükségletek kielégítéséhez. Ezen kívül a terapeuta követi a kliens fejlődési útját, igyekszik felismerni a sémákat és azok megjelenésének okát.
A sématerápia menete:
Diagnosztikai interjú során igyekszik a terapeuta felmérni a páciens sémáit, megküzdési mechanizmusait, a sémamódokat, illetve arra is figyelmet szentel, hogy az adott sémák milyen szükséglet kielégítését gátolják, vagy éppen segítik elő aktiválódását.
Négy sématerápiás mérőeszközt említhetünk meg: a Young által kidolgozott Sémakérdőívet (Young, 1999), a Szülői Kérdőívet (YPI; Young, 2000a), a Sémaelkerülő Kérdőívet (Young, 2000b), a Young-Rygh Sémakompenzáló Kérdőívet (Young, 2000c), a Young – Atkinson Sémamód Kérdőívet (Young, 2000d).
Esetkonceptualizációnak nevezzük a Young által leírt öt alapvető érzelmi szükségletet:
- a biztonságos kötődés
- az önkontroll elsajátítása és annak szükségletei
- az autonómia
- a szükségletek és érzelmek szabadon történő kifejezése
- a spontaneitás
A terapeuta kulcsfontosságú szerepe az, hogy megtanítsa a páciensnek, hogy hogyan képes ő maga kielégíteni, valamint késleltetni ezeket a szükségleteket. Young a terapeuta a terápiában való hozzáállását „korlátozott szülői újragondoskodásként” említi.
Képzési lehetőségek Magyarországon:
- a Viselkedés és Kognitív Terápiás Egyesület pszichoterapeuta képzésében integrálta a sématerápia egyes szegmenseit
- a Kognitív és Sématerápiás Központ (VIKOTE)
- Nemzetközi Sématerápiás Egyesület által akkreditált sématerapeuta képzés
Források:
- Kozékiné, D., H., Zs., Sématerápia alkalmazásának lehetősége egyéni terápiában
- http://vikote.hu/oktatas/kognitiv-modszerek-bemutatasa/sematerapia/
- Unoka, Z. (2011). Schema therapy. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 31-45.
