A híreket olvasva, ismerősök elmeséléseit hallgatva, de akár személyes tapasztalatokra gondolva is gyakran szembesülünk olyan történetekkel, amik a bántalmazó kapcsolatok különböző fajtáiról szólnak. Ismert, hogy bántalmazó jellegű kapcsolatok ki tudnak alakulni például a fogva tartó és a fogvatartott, a szülő és a gyerek, a szekta vezér és a szekta tag között. A második világháború példájával élve előfordult olyan eset is, hogy ilyen jellegű kapcsolat alakult ki a koncentrációs táborban az őrök és az internáltak között. De mi a magyarázat mindezek kialakulására?

A trauma képes átszínezni a világról, másokról és önmagunkról alkotott nézeteinket, de akár az elvárásainkat is. A traumás kötődés is ezen alapul. A krónikus trauma, kiváltképp, ha az az élet korai szakaszában áll fenn, kihat az egyének gondolkodására, amit a kognitív torzítás jellemez. A kognitív torzítás viszont éppen hogy erősíti a két fél közötti kapcsolatot, nem pedig a kapcsolat megszakítását segíti elő. A trauma oly’ módon változtatja meg az agyat, hogy az élet sok területén fontos szerepet játszó tényezők, mint az önbizalom, az egyéni célok és a biztonság egészen más színben tűnnek fel. Éppen emiatt nehéz észrevenni azokat a kiugró a jeleket, amik mindezek megcsorbítását borítékolják. Ennél fogva nagy a valószínűsége annak, hogy egy bántalmazó kapcsolatból egy másik bántalmazó kapcsolatba lépjenek a traumás kötődéssel bíró emberek.

A traumás kötődés két másik fontos eleme a programozottság és az ismerősség. Az élet korai szakaszában megtapasztalt, hosszan vagy visszatérően megélt trauma a fentiekben taglalt módon képes az alapvető viselkedést és gondolkodást formálni. Ez tulajdonképpen az emberek programozottsága, vagyis egy olyan tudattalan, tanult minta, amely hatással van a későbbi kapcsolatok kialakítására és működtetésére. Ebben az ismerősség játszik fontos szerepet, mert ez az, ami tudattalanul is aktiválja a korábban kialakított mintát, ezzel megismételve az egyébként diszfunkcionális dinamikát. De mi az a két jellemző, amik közösek a traumás kötődés különböző formáiban? A cím éppen erre utal: az érzelmi függőség és a kapcsolat aszimmetriája, vagyis a felek közötti egyenlőtlenség minden esetben fontos eleme a traumás kötődéssel jellemezhető kapcsolatoknak.

A trauma feldolgozása és a másokhoz való kötődési minta megváltoztatása összetett feladat, amiben egyszerre több szempontot figyelembe véve kell eljárni. A terápiás folyamatban hangsúlyt kell fektetni a következőkre:

• a tudattalan működés tudatossá tétele
• a kognitív torzítások felismerése és korrigálása
• önbizalom növelés
• magatartás, viselkedési stratégiák megváltoztatása
• kommunikáció fejlesztése
• bizalomépítés.

Forrás:

• Paul, Conti (2021). Trauma. A láthatatlan járvány. Budapest: Édesvíz Kiadó
• de YOUNG, M., & LOWRY, J. A. (1992). Traumatic Bonding: Clinical Implications in Incest. Child Welfare, 71(2), 165–175. http://www.jstor.org/stable/45398891
• Elizabeth Marchetti (2020. november 17). Is it love or is it a trauma-bond? https://psiloveyou.xyz/is-it-love-or-is-it-a-trauma-bond-d15b672f5b7e