Hogyan lehet hatékonyan megküzdeni a sportban bekövetkező traumákkal? 

Hogyan jelenik meg a trauma a sportban? Sok ember életét támogatja és színesebbé teszi az aktív életmód, akár valaki szabad idejét tölti sportolással, akár hivatásos sportoló, így érdemes lehet tudni a sportban megjelenő traumák működését, okait, következményeit, és ezek megküzdési lehetőségeit. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) és egyéb trauma általi mentális zavarok nagyobb arányban megjelennek a sportolók, főleg elit sportolók körében az átlag lakossághoz viszonyítva. Ezek a traumához kapcsolódó tünetek gyakran a sérülések okozta eseményekből adódnak, valamint, ha a sportoló csak tanúja egy sérülés bekövetkeztének, szintén traumatikus élmény lehet. Nem ritka az abúzus-viselkedés dinamika megjelenése a csapatok között, amely következtében szintén kialakulhatnak különböző zavarok.

A sportolói lét magában hordozza a sérülések veszélyét, akármennyire is felkészült az adott sportoló, és ezek a sportsérülések hatalmas megpróbáltatást jelentenek az egyén számára. A világhírű teniszező, Novak Djokovictől idézve: „A sportban a legnagyobb és legfájdalmasabb vereségeket nem az ellenfelektől, hanem a sérülésektől szenvedi el az ember”. A versenyszinten sportolók számára a sérülés következménye nem csak a fizikai és lelki szempontból megterhelő, de a versenyszezonból való kimaradást sok esetben a társaktól való elszigetelődésként élik meg. A edzésrutin nem tud a szokott módon zajlani, így alkalmatlannak, feleslegesnek érezhetik magukat, amely a sportolói identitást kérdőjelezi meg. Arról nem is beszélve, hogy a sportoló közegben a mai napig él az a nem kimondott elvárás, miszerint a sportoló legyen szívós, pozitív, viselje a fájdalmat, amely hátráltatja a megküzdést és a sérülésből való felépülést.

Mind ezek ellenére, hogyan tudnak a sport szerelmesei mégis fordítani a helyzetükön pozitív irányba?

A poszttraumás növekedés a pozitív pszichológiában megjelenő fogalom, amely azt hangsúlyozza, hogy az egyén életében bekövetkező krízisek, jelen esetben ilyen lehet a sport által bekövetkező sérülés, lehetővé teszi, hogy erőnket a helyzetre koncentráljuk, valamint további pozitív személyiségváltozást éljünk meg. A trauma hatására elsősorban a felnőttek már merev személyiségstruktúrája fellazulhat, ezáltal lehetőséget nyújt a személyiség további kivirágoztatására, teret adhat valami újnak. Az a fejlődési- és traumafeldolgozási út, amelyen a személy átmegy, különböző módokon és szenvedésekkel kikövezve nevezte el Tedeschi és Calhoun 1996-ban poszttraumás növekedésnek. 

A kutatások szerint sportolók a következő tényezők segítségével jutottak közelebb a gyógyuláshoz mind lelki,- és fizikai szempontból:

• A poszttraumás növekedést átélők személyisége tartalmazott bizonyos elemeket, mint a keménység és szívósság;

• jól használták a szociális hálójukat, amely a társas támogatás biztonságáért felelt;
• kifejezték és beszéltek érzéseikről, gondolataikról.

 A beszámolók alapján azok a sportolók, akik úgy érezték megfelelő pszichológiai támogatást kaptak a környezetüktől, nem kellett elrejteni érzelmeiket és erősnek mutatni magukat, a sérülésüket nem csak egy traumatikus és negatív eseménynek látták, de kihívásként tekintettek arra. Ez a fajta hozzáállás segítette őket a további küzdelemre, hogy minél többet megtegyenek a felépülésük érdekében. 

Miért fontos a sérülés utáni poszttraumás növekedésről többet megtudni? Ha azokra a pozitív változásokra gondolunk. amiket a sérülés következtében tapasztaltak, vagyis a fizikai, lelki és viselkedés szintjén megjelenő fejlődésre, máris érdemes átgondolni a fellelhető lehetőségeket. Az egyénben meghúzódó további potenciáloknak nagyobb esélye van kitörni, hiszen több ideje jut olyan területeket erősítenie és fejlesztenie, valamint eltérő edzésformák megtanulására, amire addig nem volt kapacitása és ezzel tovább fejleszthető az egyén ereje, rugalmassága. Kihangsúlyoznám azt a lényeges tényezőt is, hogy a felépülés időszakában a sportoló az önmagával- és egyéb társas kapcsolatinak is több időt tud szentelni, az önreflexió, a határaik mélyebb megismerésére egyaránt. Ennek jelentősége óriási a testi-lelki egészség szempontjából, amelyhez a szervezetnek szükséges lenne támogatást nyújtani, akár sportpszichológus bevonásával. 

Források:

C Miller, S Harvey, B Hainline, M Hitchcock, C Reardon. (2019). Post-traumatic stress disorder (PTSD) and other trauma-related mental disorders in elite athletes: a narrative review.  British Journal of Sports Medicine. 53. 12. https://bjsm.bmj.com/content/53/12/779.abstract

Kulcsár J. (2018). „Erősebb lettem a sérülésem által” – poszttraumás növekedés a sportban. https://mindsetpszichologia.hu/erosebb-lettem-a-serulesem-altal-poszttraumas-novekedes-a-sportban

Kovács É., Balog P., Preisz L. (2012). A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív pszichometriai mutatói hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 13. 1. p.p. 57-84. DOI: 10.1556/Mental.13.2012  http://real.mtak.hu/58150/1/mental.13.2012.1.4.pdf