Az egyének lelki egészsége szempontjából messze nem elhanyagolható közeg maga a munkahely, ahol a napjaik jelentős részét töltik el. A munkahely maga, a munkavégzés típusa, a munkahelyi légkör, a feladatkörök sajátosságai mind-mind alakítják az egyének munkahelyi jóllétének minőségét. Ugyanakkor a személyek egymással való viszonya és a köztük zajló kommunikáció minősége is meghatározója annak, hogy az egyénekben milyen érzések és ellenérzések támadnak a munkahelyükkel, kollégáikkal, de adott esetben saját magukkal kapcsolatban.
Habár többféle elképzelés is született arra vonatkozóan, hogy hogyan válik valaki munkahelyi környezetben bántalmazottá, mindegyikben közös az a fajta aszimmetria, amely a kollégák közötti kommunikációban, a kialakult konfliktusos szituációban és a szituációval kapcsolatos érzésekben egyaránt tetten érhető. A kommunikáció azért kulcsfontosságú tényező, mert a verbális és lelki bántalmazás ezen a csatornán keresztül fejti ki terrorizáló hatását. A lelki terror esetében mindig egy bántó, rosszszándékú, ártó kommunikáció figyelhető meg.
A munkahelyi bántalmazás esetében – hasonlóan más bántalmazásokhoz is - megfigyelhető a bántalmazás hatására elinduló pszichoszomatizációs folyamat, amely végső soron az egyének fizikai egészségét veszélyeztetheti. A bántalmazás folyamatjellegét érdemes szem előtt tartani, hiszen sokszor éppen az apró, kisebb kellemetlen helyzetek tudnak hosszú távon odáig elfajulni, hogy a személy kiközösítve érezheti magát, illetve reményvesztett állapotba kerülhet. Ebből már érzékelhető, hogy az időnek is meghatározó szerepe van a téma tárgyalásában, hiszen kellemetlen helyzetek gyakran előállnak a munkahelyi folyamatok során, de ezek a munkahelyi környezet természetes velejárói. Ugyanakkor a hosszú időn át fennálló, gyakran egy éves, de akár hosszabb időszakot is felölelő mobbing már valami egészen másról tanúskodik. Tehát az idői perspektíva és a pszichoszomatikus tünetek megjelenése is a bullying folyamatjellegét erősítik.
Felmerülhet a kérdés, hogy a munkahelyi bántalmazás milyen módozatai figyelhetők meg. Ennek a megválaszolásához érdemes különválasztani, hogy a konfliktus maga mivel kapcsolatos: a bántalmazott személyével vagy konkrétan a munkával. Az előbbi esetében különböző bántalmazási módokat lehet felsorolni, úgy mint:
- verbális agresszió,
- izoláció,
- kiközösítés,
- érzelmi bántalmazás,
- megalázás és
- az önbizalom csorbítása.
Az utóbbi esetében gyakran megfigyelhető:
- az információ manipulálása és
- a munkahelyi körülmények manipulálása.
Mint minden bántalmazás esetében, a munkahelyi környezetben is jelen vannak az agresszió aktív (például a verbális agresszió, érzelmi bántalmazás) és passzív formái (például az információk visszatartása), ezek akár egymást felváltva is jelen lehetnek a munkahelyi működésben. A bántalmazottak száma is eltérő lehet: egy nagyobb csoporttól kezdve egy személy ellen irányuló bántalmazásról is lehet beszélni. Ugyanez mondható el a bántalmazóról is: több egyén együttesen és egy személy önmagában is képes a bántalmazásra.
A munkahelyi bántalmazás hatással van az egyének munkahelyi teljesítményére, mentális és fizikális jóllétére, illetve adott esetben a munkahely hírnevére, annak külső megítélésére, de akár a munkahely összteljesítményére egyaránt. Ennél fogva a munkahelyi környezet és a munkavállalók dinamikájának a pszichológiai vonatkozása kiemelt jelentőséggel bír az egyéni jóllét és a hatékony, harmonikus munkakörnyezet kapcsolatának szempontjából is.
Források:
Juhász Tímea (2018). Miképpen érintettek, és hogyan reagálnak a nők és a férfiak a munkahelyi lelki terrorra? Munkaügyi Szemle, Vol. 5 No. 3., 375 – 381. https://doi.org/10.3311/ope.259
Einarsen, S. V., Hoel, H., Zapf, D., & Cooper, C. L. (Eds.). (2020). Bullying and harassment in the workplace: Theory, research and practice. CRC press.
