Amikor a bántalmazás szót halljuk, elsőként lila foltok, az erőszak és a fizikai bántalmazás jut eszünkbe. Nem is véletlen, hiszen ez a bántalmazás egyik leggyakoribb és legláthatóbb formája. Azonban sok olyan bántalmazási forma létezik, aminek nincsen szemmel látható nyoma és talán - hacsak jobban bele nem gondolunk - nem is tűnik bántalmazásnak. Az utóbbi halmazba tartozik többek között a gazdasági bántalmazás (economic abuse) is.

Azt MPT IT ebben a cikksorozatában, a bántalmazás megannyi formájára törekszik felhívni a figyelmet, hiszen a jobban ismert „klasszikus” bántalmazási formáknál ma már jóval többet meg tudunk különböztetni. Sok formája mind a köztudatban, mind a tudományos életben kevesebb figyelmet kap, pedig minden típusról egyformán fontos lenne beszélnünk. 

A fogalom meghatározása

A gazdasági bántalmazást olyan taktikák, viselkedések és minták összességeként definiálhatjuk, amely során az egyének valamilyen szinten beavatkoznak partnerük gazdasági erőforrásainak megszerzésébe, annak felhasználásába vagy akár fenntartásának képességébe. Mint a legtöbb bántalmazási forma esetében, itt is nagy szerepe van az kontrollálásnak, ebben az esetben a partner bevétele vagy tulajdona feletti kontrollnak. Ide tartozó viselkedésformákként megemlíthetjük az erőforrások ellenőrzését, kihasználását vagy szabotálását, nem csak a már meglévő erőforrások esetében, hanem magát a munkát és a foglalkoztatást is beleértve. Leggyakoribb példa a gazdasági bántalmazásra a fizetés elvétele, amelynek célja minden esetben az önálló életvitel megakadályozása így függő helyzetbe kényszerítve az áldozatot. A gazdasági bántalmazás, mint ahogy a legtöbb bántalmazási forma áldozatai is, döntő többségükben nők. A legtöbb erre vonatkozó szakirodalom is szinte kivétel nélkül a nőket ért atrocitásokat vizsgálja és számol be róluk.

Bántalmazási taktikák

A gazdasági bántalmazás véghez vitelének rengeteg módja van, és sok esetben az áldozatnak fel sem tűnik, hogy mi történik vele éppen, olyan rejtett stratégiát használnak ellene. Egy gyakori példa ilyen taktikára, hogy a bántalmazó megakadályozza a másik félt abban, hogy az munkát találjon, vagy épp megtartsa aktuális állását. Több kutatás arról számol be, hogy a bántalmazó férfiak gyakran lebeszélik, aktívan megakadályozzák, vagy esetleg megtiltják párjuknak, hogy a ház körüli munkákon kívül végezzenek más munkát. Az ilyen bántalmazási formát a klasszikus női szerep és a háztartásbeli anyuka sztereotípiája miatt különösen nehéz felismerni az elszenvedőnek. Főként akkor, ha ezeket a próbálkozásokat a bántalmazó olyan köntösbe bújtatja, amiből a nőnek tulajdonképpen előnye származik, mivel nem kell a munkán aggódnia. Egy tanulmányban olyan konkrét taktikákról olvashatunk a gazdasági bántalmazás kapcsán, amelyek az egészen meglepő, hétköznapi feledékenységnek tűnő balesetektől a fizikai bántalmazásig terjednek. A bántalmazó férfiak szándékosan szabotálják partnerüket például azzal, hogy nem vigyáznak a megbeszélt időpontokban a gyerekekre, vagy akár apró, de annál láthatóbb helyen lévő sérüléseket okoznak. Tehát a reggeli folyamatos munkából való késés, ami aztán a munkahely elvesztéséhez vezetett, nem azért volt, mert nem állítottunk ébresztőt, hanem mert a bántalmazó szándékosan kikapcsolta azt. 

Más áldozatok olyan eseményekről számoltak be, hogy a bántalmazó tönkretette autójukat, vagy ellopta a kocsikulcsot, esetleg nem vitte el őket munkába. Más nők olyan esetekről mesélnek, amikor párjuk nem hagyta őket aludni, levágta a hajukat vagy elrejtette a ruháikat. A bántalmazó férfiak sok esetben úgy avatkoznak bele a bántalmazottak munkájába, hogy megjelennek a munkahelyükön, ahol jelenetet rendeznek őket és a munkatársaikat zaklatva, ami sok esetben a munkahely elvesztését eredményezte. Sok bántalmazó minden más olyan tevékenységbe is beleavatkozik, aminek az önfejlesztés, ezáltal egy jobb munkahely megszerzése lenne a célja. Ez alatt tanfolyamokra, diplomák megszerzésére és ezen folyamatok szabotálására kell gondolnunk.

Ha a bántalmazó nem a munkaképességbe vagy a munkahely megtartásának folyamatát szabotálja, akkor másképpen igyekszik a bántalmazottat akadályoztatni. Egy másik gyakori taktika az erőforrások elvétele, azok használatának megtiltása. Sok nő számol be arról, hogy párjuk elköveteli tőlük a fizetésüket ezzel megakadályozva, hogy saját pénzük legyen. Ezután minden pénzügyi erőforrást a férfi kezel és szigorúan beosztja annak felhasználását, addig a pontig, amíg a nő már ételt sem tud magának venni a férfi nélkül. Sok olyan esetről is olvashatunk, hogy a bántalmazók meglopják párjukat, felesleges károkat okoznak, vagy adósságot halmoznak fel, arra kényszerítve ezzel a bántalmazottat, hogy felélje tartalékait.

A kép a „Maid” című Netflix sorozatból származik, amely az emocionális, pszichológiai és gazdasági bántalmazás sajátos nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Gazdasági bántalmazás hatásai

Az egyik legfőbb célja a gazdasági bántalmazásnak, hogy a bántalmazott anyagilag függővé váljon a bántalmazótól. A kiszolgáltatottság érzése mellett komoly fizikai és pszichológiai károkat okoz az elszenvedőnek. Olyan lehetetlen helyzetben találja magát sok nő, hogy menekülne a bántalmazó kapcsolatból, de mivel anyagilag teljesen kisemmizték, nagyon limitált lehetőségei vannak az újrakezdésre. Ez a probléma hatványozottan érinti az alacsony jövedelemmel rendelkező nőket, akik sokszor a mindennapi szükségleteik ellátására sem képesek. Azok a nők, akik mégis képesek kilépni a bántalmazó kapcsolatból, életminőségük fokozott romlását tapasztalhatják, sok esetben szegénységben végső soron pedig hajléktalanként kényszerülnek élni.

Megelőzés

Megelőzésként sokat segíthet, ha edukáljuk magunkat a pénzügyekről és nem bízzuk rá a partnerünkre már kezdetben az összes pénzügyi intézkedést, a számlák kezelését. Ha közös kasszán vagyunk, akkor is érdemes a közös bankszámla mellett sajátot fenntartani, amin csak a saját tartalékaink vannak. Hatásos megoldás a vagyonjogi szerződés aláírása, amit nem csak házaspárok, hanem élettársak is köthetnek. 

Ha azt tapasztaljuk, hogy a párunk ésszerű kereteken túl beleszól a pénzügyeinkbe, először mindenképp beszéljünk róla. Ha a kommunikáció nem segít és továbbra is kiszolgáltatott helyzetben érezzük magunkat, kérjünk segítséget, akár ügyvédhez is elvihetjük a problémát.

Források

Adams, A. E., Sullivan, C. M., Bybee, D., & Greeson, M. R. (2008). Development of the Scale of Economic Abuse. Violence Against Women, 14(5), 563–588. https://doi.org/10.1177/1077801208315529

Egészségvonal (2023). Gazdasági bántalmazás. Elérés 2023. október 15., forrás https://egeszsegvonal.gov.hu/g-gy/2065-gazdasagi-bantalmazas.html#a_gazdasgi_bntalmazs_fbb_formi

Hamerli, P., Vaga, T., & Rab, V. (2021). XIV. Nemzetközi és XXI. Országos Grastyán Konferencia Előadásai. XIV. Nemzetközi és XXI. Országos Grastyán Konferencia. ISBN 978-963-429-923-3

Kovács, Z., Scheiber, D., & Herczog, M. (2010). Gyermekbántalmazás és elhanyagolás. Módszertani ajánlás tervezet. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Postmus, J. L., Hoge, G. L., Breckenridge, J., Sharp-Jeffs, N., & Chung, D. (2020). Economic Abuse as an Invisible Form of Domestic Violence: A Multicountry Review. Trauma, Violence, & Abuse, 21(2), 261–283. https://doi.org/10.1177/1524838018764160